MEDORA
Felébredtem, de még nem volt kedvem felkelni. Túl kényelmes volt az ágy és nagyon jó illata volt a párnának, így csak jobban belenyomtam az arcom. Na várjuk. Nekünk nincs se ágyunk se párnánk, na meg végképp nincs jó illata semminek sem, mert mosószerünk sincs és eddig mosásra időnk se volt. Kinyitottam a szemeim és felültem. Kicsit sem volt ismerős a környezet. Mégis hol a fenében vagyok? És a többiek merre vannak? Ledobtam magamról a takarót és elindultam az ajtó felé. Kinyitottam azt és kiléptem a folyosóra. Az tőlem jobbra folytatódott, így arra indultam el. A folyosó végén egy lépcső találtam, amin lementem. Egy újabb folyosóra vezetett, ahol szintén nem láttam senkit. A lépcső folytatódott, így még egy emelettel lejjebb mentem. Egy hatalmas nappaliba értem, ahol Ezra ült a tévé előtt, nekem háttal.
- Ezra?
- Ó, szia Med! Jót aludtál? - kérdezte tőlem, de én ahelyett, hogy válaszoltam volna, én is kérdeztem.
- Hol vagyunk?
- Rupe-éktól kaptuk a házat tegnap.
- És hogy kerültünk ide?
- Bealudtál a kocsiban, miután eljöttünk, úgyhogy felvittelek. - ahogy beszélt, rájöttem hogy tényleg így volt.
- Ja, igen. Mit nézel?
- A híreket néztem, de most lett vége. - leültem mellé és megnyomtam a dohányzó asztalon lévő telefonján a középső gombot,hogy megtudjam hány óra van.
- Hogy mi? - lepődtem meg amikor kiírta, hogy délután kettő is elmúlt. - Több, mint 15 órát aludtam?! Miért nem keltettél fel?
- Med, elég régóta nem aludt egyikünk sem normálisan, főleg te nem. Ránk fért. Azok a matracok borzalmasak voltak.
- Igaz. Na és mit csinálunk ma?
- Mit szeretnél?
- Enni. Nagyon éhes vagyok.
- Oké, akkor öltözz és elviszlek kajálni, mert itthon nincs semmi.
- Rendben! - pattantam fel a kanapéról, majd gyors léptekkel indultam meg az emeletre, a szobába, ahol felébredtem. Kinyitottam a szekrényt, ott állt benne a kis bőröndöm, benne a ruháimmal. Kivettem, majd az ágyra dobtam. A legkevésbé használt ruháimat vettem fel, megfésülködtem és így mentem vissza Ezra-hoz.
- Hol a telefonom? Nem találom.
- Ricky mindenkiét lecserélte, nehogy az alapján kövessenek le minket. - mondta, majd egy másik telefont nyújtott felém.
- De... - kezdtem, de a szavamba vágott.
- Lementette minden képedet és videódat. - megkönnyebbülten vettem el tőle a készüléket. - Majd megköszönöm neki.
- Med, szia! - lépett be Iris. Odajött hozzám és szorosan megölelgetett. - Hova mentek?
- Kajáért. Akarsz jönni?
- Nem, de hoztok nekem is?
- Persze.
- Ja, és el akartunk menni vásárolni egy-két cuccot, mert ez a ház tök menő, mi meg tök lepukkantak vagyunk. Meg azért, mert minden másnap lassan ugyanazt húzzuk fel és ez már kezd kissé undi lenni. De aludtál, úgyhogy eltoltuk.
- Miért? Most is mehetnénk.
- Igen, de kétlem, hogy Ezra élvezné.
- Jó, akkor ő marad, ti jöttök. Vásárolunk, aztán hozunk kaját is.
YOU ARE READING
Relentless Goddess
ActionMegölte őket. Akiket a világon legjobban szerettem. És ezért megfizet. Akár meddig is tart megtalálnom őt és akár meddig is tart kieszelnem ellene a tökéletes tervet. Minden vágyam, hogy bosszút álljak rajta, értük. Az utolsó csepp véréig, az utolsó...