Relentless Goddess

Relieved/4.

JASPER

Már vagy egy órája feküdtem az ágyamon. Mérges voltam magamra, mert biztos voltam abban, hogy akárki is lesz ott elvezethet hozzá. Tétlen voltam és Ender-rel hiába kezdtem el kerestetni újból minden lehetséges nyomot, nem volt benne túl sok reményem, hogy akárhová is vezetni fognak. Kopogtak az ajtómon, mire felültem.

- Gyere! - szóltam, mire Huck dugta be a fejét.

- Zavarok? - kérdezte.

- Nem. - mondtam, ezért bejött.

- Segítsek? - intett a fejével a sarokban levő doboz irányába, amiben a Ry-nak vett kiságy darabjai vártak az összeszerelésre. Az apróságra épp Luna vigyázott.

- Jó lenne. - álltam fel, majd kihúztam a dobozt a szoba közepére. Kipakoltuk a darabokat és nekiálltunk összeszerelni.

- Jól vagy? - nézett rám Huck.

- Őszintén? Nem tudom. Anniyra szerettem volna, hogy megtaláljuk.

- Elhiszem. - húzta el a száját. - Figyelj, sajnálom, hogy kiakadtam.

- Minden jogod megvolt hozzá.

- Végig kellett volna hallgassalak, mielőtt lekiabállak.

- Nem lett volna rossz, de én nem mondtam el az igazat, pedig tudom, hogy el kellett volna.

- Nem lett volna rossz. - ismételt engem, mire felnevettünk. - Úgy láttam jól megvagy a kicsivel. El sem tudom képzelni, hogy mit csinálnék, ha ez velem történne.

- Azért nem olyan hiper-szuper, mint amilyennek tűnik. Múlt éjjel nem is aludtam. Az az egy szerencsém van, hogy Luna tud erről dolgokat és segít. Különben ötletem se lenne, hogy mit kezdjek Ry-al. A neten keresgetném valószínűleg, hogy mikor mit kell tenni.

- Meglehet. Tudom, hogy hirtelen jött, de nem furcsa, hogy van egy fiad attól, akit meg akarsz, vagyis meg akartál, ölni?

- De igen, az. De amióta tudom az okát, hogy miért is tette, azóta... nem az, hogy elnézem neki, amit tett, de sokkal kevésbé tűnik olyan dolognak, amire azt mondanám, hogy bűnhődnie kell miatta. Végülis a bátyám megölte a férjét és a hat hónapos kislányát. Ezt feldolgozni már önmagában elég nagy büntetés azt hiszem. És hiába szerettem a bátyámat, egy kissé félreismertem.

- Ez igaz. És mi lesz ha egyszer megtaláljuk őket?

- Az biztos, hogy Med-re és rám egy alapos, hosszadalmas beszélgetés vár. De addig nem tudom. Minden rajta áll.

- Igen, de te mit szeretnél? Ha, tegyük fel, bármire rá tudnád venni és meg is tenné.

- Hmm... azt szeretném, ha itt maradna. Bár Ezra ki nem állhat és én sem igazán bírom őt, de nem érdekelne, addig amíg Med itt van. Végül is nincs hová menniük, itt pedig biztonságban lennének. Na meg itt van Ryder is.

- Az nem működne, ha valahogyan tudatnánk velük, hogy mi a szándékod? Hogy nem akarod megölni?

- Kétlem. Rajtunk kívül még három banda keresi őket, így nehéz lenne egy ilyen üzenetet a tudtukra adni. Főleg, hogy azt sem tudjuk merre járnak a világban.

- Igaz. - ahogy beszélgettünk folyamatosan raktuk össze az ágyat darabról-darabra és a csavarokat is a lehető legszorosabbra húztuk, hogy még véletlenül se eshessen össze. Arrébb toltuk az íróasztalt és a helyére állítottuk az ágyat. Így közel volt az én ágyamhoz, ami jól jött, mert ha éjjel sír akkor hamar odaérek hozzá. - Milyen érzés, hogy van egy fiad? Mármint egy ilyen pici baba, akire folyamatosan vigyázni és figyelni kell.

- Még nekem is hozzá kell szoknom és rendesen felfogni, de teljesen más, mint eddig... akármi. Az egyetlen rossz dolog benne az az, hogy hirtelen jött. Mindig amikor sír, igyekszem kitalálni, hogy mi lehet a baja, bár még időbe telik, de nem azért, hogy hallgasson el, hanem mert azt akarom, hogy neki jó legyen. Persze biztosan azért sír sokat, mert hiányzik neki Med, őt pedig jelenleg nem tudom neki adni. De minden tőlem telhetőt meg fogok tenni, hogy így legyen.

- Ígérem mindenben segíteni fogok. Bármi kell, csak szólj.

- Kösz haver.

- Ugyan, ez a legkevesebb. Te is megtennéd értem.

- Ez így van.

- És... szerintem van valaki aki tudna nekünk segíteni.

- Kicsoda?

- Kade. - mondta, mire felsóhajtottam.

- Tudom, hogy eddig nem volt hajlandó, de talán Ry miatt megteszi.

- Lehet. Hozd fel Kade-t én meg megyek, szólok Luna-nak, hogy kész az új ágy. - fordultam meg és indultam ki a szobából, de véletlenül belerúgtam az íróasztalnál levő szék lábába, mire annak hátuljáról leesett a kabátom. Fel akartam venni de észrevettem egy fekete foltot az alján.

- Mi a..? - felemeltem, majd leszedtem a pöttyöt. - Poloska. Baszki. - le akartam dobni a földre és összetaposni, de rájöttem, hogy nem világít, szóval nem aktív, így a hasznunkra válhat.

- Ez mikor került rád? - kérdezte Huck.

- Van egy olyan érzésem, hogy ma délelőtt. Menj el Kade-ért, hozasd rendbe, nem engedhetem Ry közelébe úgy, hogy kb 10 hónapos mocsok áll rajta. Utána találkozunk a tanács teremben. - bólintott, majd kiment a szobából.

XXX

Két órával később küldtem egy üzenetet a csapatnak, hogy legyen mindenki a tanács teremben öt perc múlva. Gyorsan belenéztem még Ry pelusába, de szerencsére tiszta volt, így visszahúztam rá a rugdalózót és betettem a hordozóba. A teremben már itt volt Luna, Ender és Barry is. Amint leraktam Ry-t az asztalra, nyílt az ajtó és Huck lökte be maga előtt Kade-t, aki megfürdött, a haját levágták, a szakállát leborotválták és normális ruhát adtak neki.

- Mi ez, valami 10 hónap rabság után ajándék mini wellness, vagy mi? - kérdezte gúnyosan. Láttam, hogy Luna igyekszik elfojtani a mosolyát. Figyelmen kívül hagytam a megjegyzését.

- Ülj le. - intettem az asztal másik végén levő szék felé.

- Nem vagyok a kutyád.

- Amíg itt vagy addig azt csinálod, amit én mondok. - mondtam, mire Huck lenyomta a székbe. Én is leültem vele szembe. - Szóval... két lehetőséged van.

- A fenyegetőzést már próbáltad és nem jött be. Most sem fog. - igyekeztem az összes ilyen megszólalását figyelmen kívül hagyni, de egyre nehezebben ment.

- Az egyik: segítesz megkeresni Med-et és Ezra-t.

- Inkább életem végéig itt rohadok, mint hogy őket is megöld.

- Nem fogom megölni egyikőjüket sem. Nem magam miatt csinálom, hanem miatta. - néztem Ry-ra. - És téged is arra kérlek, hogy érte csináld. Gondolom kitaláltad már, hogy miért. Ha segítesz folyamatosan felügyelve leszel, de kapsz egy normálisabb szobát és Ryder-t is láthatod minden nap. A másik lehetőséged az, hogy nem segítesz, de akkor visszakerülsz rohadni a föld alá.

- És mégis honnan tudjam, hogy nem kamuzol?

- Mind tudjuk, hogy Med hozta be a kicsit és tudod, hogy az övé. Másrészt pedig itt vannak ezek. Nyújtottam át az asztalon a levelet és Med láncát. Vártam amíg elolvassa.

- Szóval?

- Rendben, segítek. De csak Ryder miatt.