Relentless Goddess

Runaway/1.

MEDORA

Alig húsz perccel azután, hogy elhajtottunk a háztól, lekanyarodtunk az autópályáról egy kis pihenőhely felé, de annak is az emberektől legmesszebbi pontján álltunk meg. Nem kockáztathattunk, nem akartuk, hogy bárki is meglásson minket. Elfeküdtem a hátsó ülésen, Ezra pedig a vállamat kezdte el vizsgálni.

- Nagyon szar a helyzet? - kérdeztem.

- Nem túl fényes. Kiszedem és összevarrlak, de szerintem meg kellene nézetnünk.

- Mégis kivel? - bevettem párat a fájdalomcsillapítóból.

- Tudom,hogy nem bírod őt, de nincs más lehetőségünk, mint Cassidy, New York-ban. -felmordultam Ezra exe nevének hallatára. Sosem kedveltük egymást, de azt meg kell hagyni, hogy a csaj kitűnő orvos. Én mindig is ellene voltam, mert tudtam, hogy csak kihasználja Ezra-t és akkor még nem voltunk annyira jóban, mint most, ezért nem hitte el nekem, hogy Cassy azt teszi vele amit. Én hamar rájöttem miféle játékot űz vele és mivel ő volt a legjobb barátja annak akit a legjobban szerettem, úgy éreztem nem hagyhatom, hogy ez történjen vele. Amias is sejtette, de nem akarta elmondani Ezra-nak, mert örült, hogy a legjobb barátja boldog, még ha tudta is, hogy nem igazi volt. Aztán egy nap, Cassidy elszólta magát és ha nem tudom az igazat,akkor csak egy furcsa megjegyzésnek találtam volna, de nem így volt. Elkezdtem visszakérdezgetni és ahogy válaszolgatott teljesen belekeverte magát a történetbe, úgy, hogy már egymásnak ellentétes dolgokat mondott. Ezra akkor megérthette, mert végül nem nekem kellett rákérdeznem, hanem ő tette meg. Cassidy pedig próbált valami elfogadható és értelmes választ kinyögni, de persze akkor már mindegy volt. Ezra először nem mondott semmit, hanem elvitte Cassy-t a közös szobájukba, ahol viszont robbant a bomba. Sokáig kiabált vele, aztán pedig elküldte. Aznap este teljesen részegre itta magát és mi ott voltunk, hogy figyeljünk rá. Bár engem eleinte látni sem akart és csak Amias-sal vol hajlandó szóba állni, de mivel részeg volt ezért elég hamar felhagyott az ellenkezéssel. A történteket követően egy darabig még maga alatt volt,de hamar talpra állt és a kapcsolatunk egyre jobb lett.

- Rendben, de csak akkor, ha nem elérhetetlen dolgokat kér cserébe. - erre ő bólintott.

- Ez most fájni fog. - figyelmeztetett Ezra. Ráharaptam a pólómra és vártam, hogy mikor jön a fájdalom. Nem kellett sokáig várnom, ugyanis miután Ezra használta a fertőtlenítőt, fogta a csipeszt és elkezdte kiszedni a golyót. Hiába volt bennem a fájdalomcsillapító, nem volt elég erős és nem igazán vett el abból amit éreztem, miközben Ezra kioperálta belőlem a golyót. Ezután megvizsgálta a sebet, hogy nem maradt-e benne kisebb darab a töltényből.

- Kitisztítom és összevarrom. - mondta, majd neki is látott, én pedig igyekeztem minél halkabban szenvedni és bár az elején bekapcsoltuk a zenét is, nem lett volna túl jó, ha valaki odajön és elkezd kérdezősködni. Amikor elkezdte a varrást éreztem, hogy egyre jobban gyengülök.

- Ezra...

- Már félig kész.

- El fogok ájulni.

- Tarts ki.

- Csak csináld meg.

- Med? - elég közel voltam ahhoz, hogy elnyeljen a sötétség. - Med! - válaszolni akartam neki, de már nem tudtam.

XXX

- Mmm... - a bal oldalamon feküdtem, hallottam az autó motorjának zaját és éreztem a zötykölődését. Halk zene szólt a rádióból és amikor kinyitottam a szemeimet rögtön fel akartam ülni, de ahogy elkezdtem, a vállamba belenyilallt a fájdalom, így visszadőltem.

- Csak lassan. - nézett rám Ezra a visszapillantó tükörből. Mikor végre sikerült felülnöm az órára néztem. Fél nyolc volt, ami azt jelentette, hogy majdnem négy órán át nem voltam magamnál.

- Hol vagyunk? - kérdeztem, mert amikor kinéztem az ablakon csak ismeretlen tájat láttam. Mondjuk most már csak azt fogok látni.

- Mindjárt beérünk Las Vegas-ba.

- Történt valami amíg ki voltam ütve?

- Összevarrtalak, aztán le is ragasztottam. Vettem enni, inni és tankoltam, aztán pedig tovább indultam. Muszáj távol kerülnünk Los Angeles-től és minél hamarabb, annál jobb.

- Tudom. Vegas-ban viszont kénytelenek leszünk megállni. - szóltam, előremásztam, kivettem a kesztyűtartóból a tabletet, amit még Ricky hagyott itt, és bekapcsoltam azt.

- Miért? - belementem a Ricky által készített rendszerbe.

- Azért, mert akárhová is akarunk menni, ahhoz pénz kell és fel kell vennünk amennyit csak tudunk, mert ha meghackelik Ricky rendszerét, akkor a pénzünket is le fogják nyúlni vagy direkt meghagyják, hogy lekövethessenek minket és tudni fogják hol vagyunk. És akkor nagy gázban leszünk. - Ezra csak felsóhajtott. Láttam rajta, hogy ő is tudja, de őt is hazavágta ez a nap. - Látom rajtad, hogy nagyon fáradt vagy, így nem vezethetsz, úgyhogy meg kellene szállnunk valahol.

- Nem ellenkezek. Igazad van. Túl sok volt ez a mai nap.

- Az biztos. - rámentem a jelenleg meglevő összegre és örömmel konstatáltam, hogy még nem sikerült hozzányúlniuk, sem a pénzhez, sem a rendszerhez, ugyanis Ricky remek munkát végzett. Nem sokkal azután, hogy beértünk Las Vegas-ba rögtön bankautomatákat kerestünk és igyekeztünk felvenni mindegyiknél a lehető legnagyobb összeget. Végül miután a közelünkben levő összes automatánál jártunk és a fent levő összeg felét sikerült kivennünk, úgy döntöttünk megszállunk a legközelebbi hotelban. Könnyen kaptunk szobát, nem volt probléma a bejelentkezéssel sem, főleg, hogy álnéven tettük meg. Mikor elfoglaltuk a kapott szobát újra elővettem a tabletet és töröltem a kivett pénzről szóló adatokat. Az az egy szerencsénk volt, hogy Ricky-től megtanultuk a legfontosabb dolgokat a hackelésről, ami épp elég volt arra, hogy nyom nélkül el tudjunk tüntetni adatokat és meg tudjunk találni egy helyet, valakit, vagy valamit. Bár azt nem tudom mi lesz vagy mit fogunk tenni, ha feltörik Ricky rendszerét, ami előbb vagy utóbb, de meg fog történni. Reménykedem abban, hogy ha ez bekövetkezik, akkor képesek leszünk megoldani, illetve addig eljutni messzire, meglógni előlük úgy, hogy lemondanak arról, hogy tovább keressenek minket. A legrosszabb az az egészben, hogy teljesen kilátástalan előttünk a jövő és még a következő lépésben is csak addig lehetünk biztosak, amíg sikeresen túl nem jutunk rajta, vagy amíg valaki vagy valami meg nem dönti azt. Késő volt már mire mindketten megfürödtünk és befeküdtünk az ágyba.

- Holnap le kell szednünk a rendszámtáblát és tovább kell mennünk, de nem vezethetsz te folyton. - szóltam.

- Vennünk is kéne pár dolgot, nem lehetsz mindig a pulcsimban.

- Miért nem?

- Az a kedvenc pulcsim. - mondta, mire felnevettem és ő is elmosolyodott.

- Értettem főnök. - pár percig csak feküdtünk egymás mellett és mindketten a plafont bámultuk. - Reggel, amikor kiléptem Aldor lakásából, nem gondoltam, hogy itt fogunk kikötni.

- Én sem.

- Nem is értem, hogy lehettem ilyen, hülye. Ha itt lenne Am, most biztos csalódott volna bennem.

- Ez nem igaz. Neki is túljártak már párszor az eszén, ezt te is tudod. De ezek az esetek mindig csak rátettek egy lapáttal arra, hogy jobb legyen abban, amit csinál és mindig sikerült is neki azzá lenni. Nem véletlenül volt Los Angeles legjobb bandájának főnöke.

- Úgy érzem mindent elrontottam. Miattam haltak meg.

- Nem miattad haltak meg, hanem Jasper miatt. Megtehette volna azt, hogy csak téged öl meg és senki mást, ahogyan mi is csak a bátyját öltük meg.

- De Jasper miattam került oda és ha... - kezdtem, de Ezra közbevágott.

- Hagyd abba, Med. Tudom, hogy fáj az elvesztésük, akárcsak nekem, de most arra kell koncentrálnunk, hogy megmeneküljünk. A többiek is ezt akarnák.