FINAL FANTASM (HUN)

1. fejezet

Már megint egy erdő. Ez már vagy a nyolcszázadik alkalom, hogy egy erdőben bujkálok. Akárhányszor éppen csak sikerül megúsznom valahogy mindig egy erdőben kötök ki. Most az ment félre hogy elvétettem a célom és azok a fránya testőrök meg megláttak és a többi már történelem. És megint itt ücsörgök egy erdőben.

Egyszer csak egy fura hangot hallok meg, olyan mintha egy kocsi zörögne. Francba lehet hogy megtaláltak? Most már mind egy inkább megnézem, kik azok. Gyorsan felmásztam egy fára és egyikről a másikra ugrálva eljutottam az útig ahonnan a hang jöhetett. Pár perc nézelődés után meg is láttam egy Birodalmi kocsit. Ilyen messziről nem igazán láttam mit is szállíthat így inkább közelebb mentem. Mikor elhaladtak a fa előtt amin guggoltam akkor vettem észre hogy egy rabszállító. Vagy hat, nyolc Birodalmi katona lovagolt mellette. Ez a kocsi nagyin kíváncsivá tett, meg akartam tudni vajon ki lehet bezárva. Még követtem a kocsit egy ideig azon agyalva, hogy okos dolog lenne-e kiszabadítani az illetőt de végül a kíváncsiságom győzött. Mivel általában nem bocsáltkozom közelharcba ezért egy kicsit hátrányban voltam. De akadt dolgom már sokkal veszélyesebb ellenfelekkel is. Nem tudtak rólam ezért ez előnyt jelentett. Az első dolgom az volt hogy elővettem az íjamat és egy nyilat helyeztem az idegre. Felhúztam az íjat, és elengedtem. Talált egy kilőve, gyorsan átugrottam egy másik fára. Még egy nyílvessző és ez is talált. Már kettővel végeztem. Most pedig a különleges fegyverem. Előkaptam a késemet és elhajítottam. Mivel a végére egy láncot kötöttem ezért nem tudom olyan könnyen elveszíteni. A kés az egyik katona vállába fúródott az pedig felkiáltott. Viszont most gyorsan kell mozognom, mert felfedtem a helyzetemet. Miután az őr kiáltásai alábbhagytak kirántottam a kést a vállából és elővettem a tőr párját is. Leugrottam a fáról majd elhajítottam a késeimet. Mind a kettő belefúródott egy-egy Birodalmiba. Egy erős rántással leszedtem őket a lóról. A két állat meg a hirtelen támadástól megijedve elfutott. Megint visszahúztam a tőreimet és újra lecsaptam a földön fekvő katonákra. Az egyik belehalt a csapásba a másik még szenvedett egy kicsit. Körülnéztem és láttam három halottat és a két nyüglődő áldozatomat. De valami nem volt rendjén. Egy, kettő, három, négy, öt. az egyik katona eltűnt. Ebben a pillanatban meghallottam a lábdobogását. Gyorsan megpördültem és kivédtem a csapását. ezután gyomorszájon rúgtam amitől kétrét görnyedt. A pillanatot kihasználva beleállítottam az egyik késemet. A harc végeztével megvizsgáltam hogy mindenki halott-e. Az a Birodalmi akit először vágtam vállba még élt de akkora fájdalmai lehettek hogy inkább megöltem őt is.

Végre eljutottam odáig hogy egyáltalán benézzek a rab kocsi ablakán. A kocsi egyik sarkában egy fiatal kuporgott nem lehetett sokkal idősebb jómagamnál. Igazából a zárat kinyitni pofon egyszerű volt. Csak egy egyszerű drót kellett hozzá. mikor kitártam az ajtót a fiú felpillantott. Az az aranybarna tekintet igen megbabonázó volt.

- Hát te meg ki vagy? – kérdezte és felállt

- Csak egy egyszerű bérgyilkos aki erre járt. – feleltem

- De miért? – jött az újabb kérdés

- Mi miért?

- Miért szabadítottál ki?

- Miért ne?

- De tényleg nem mintha nem lennék hálás meg minden de azért mégis......

- Őszintén? Azért mert azt hittem engem akartak elfogni és hát...... kíváncsi voltam

- Aha értem de most mit kezdhetnék magammal most már nem csak egyszerű fejvadász vagyok hanem szökevény is. – panaszkodott

- Nyugalom engem vagy három ország keres de mégis itt állok előtted – mosolyodtam el – várjunk csak az előbb azt mondtak fejvadász vagy?

- Igen de csak egy kezdő. És te? Te is elég fiatal vagy nem?

- Ahogy mondod, de azt hiszem jobb hogy ha most megyünk

- Amúgy Eitának hívnak, Eita Fujiwara

- Az én nevem Yuta Nakanoi, örülök a találkozásnak

- Szint úgy

Aznap este együtt táboroztunk és nagyon élveztük egymás társaságát. Én történeket és tippeket meséltem Eitának ő pedig folyton kérdezősködött. Miután teljesen elfáradtunk én lefeküdtem mert Eita vállalta az első őrködést.egész este felváltva őrködtünk.