(Jikook)(Befejezett)
Az angyalok a mennyországban születnek. Nincs igazi testük, csak lelkek, ám alakjuk ettől még van. Hasonló az emberekéhez, de még is más, mert megfoghatatlan, mint egy emberszerű fény, vagy szellem. Hívhatjuk akárhogy, mások, mi...
Jimin lassan megmozdult, ami megnyugtatta Yoongit, ugyanis hosszú percekig, csak sokkos állapotban ült a földön. Attól félt, hogy a fiú már kővé dermedt. Ahogy felegyenesedett, mozgása még szakaszos volt a fájdalomtól, de szemei továbbra is üvegesen meredtek előre.
- Megölöm. - mondta halkan rekedtes hangon. Yoongi nagyon közel állt hozzá, de így is nehezen tudta kivenni, mit mondtak a tökéletes ajkak. Szemei elkerekedtek, mikor felfogta, mit hallott.
- Jimin. Erre még gondolnod sem szabad. Azt még valahogy eltudom simítani, hogy lementél a pokolba, de ha ilyen gondolataid vannak, az már tényleg nem elfogadható. - dorgálta meg kedveskedve a fiatalabbat az őrző. Az angyal szemei megvillantak.
- Ó, ezek nem csak gondolatok! - suttogta, majd ajkai gonosz mosolyra húzódtak, ami eltorzította szép arcát. - Ezek tervek. - döntötte picit oldalast a fejét. Yoongi ijedten nézett a fénytelen szemekbe. Biztos volt benne, hogy az angyal nem volt magánál. Csettintett egyet, mire egy kemény, sötét, tölgy szék emelkedett ki a földből, és leszíjazta az angyalt. Ahogy végig nézett rajta az őrző, teljesen másnak tűnt az alakja. Jimin volt, de még is más. Fenyegető, veszélyes. Amíg eddig szépnek, és bájosnak hatottak vonásai, most inkább szexinek, és csábítónak tűnt. Yoongi nyelt egy nagyot. Összekellett hívnia a tanácsot.
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
Eközben Jungkook szenvedett, hogy valahogy elállítsa a vérzést, de sehogy se sikerült összeszednie magát. Kénytelen volt segítséget kérni. Repülni már nem tudott, így kinyújtva kezét, leintett egy taxit. Pontosan tudta hová megy. Volt szerencséje, egy nagy koreai bűnszervezet főnökének lelkét is gondozni. Mivel úgy tervezte, jó életet fog élni, ezért gondolta, nem érdemes kicsiben kezdeni. Ahogy a taxi lefékezett a hatalmas villa előtt, fájdalmai ellenére is képtelen volt levakarni a mosolyát.
- Tartsa meg az aprót. - nyújtotta utolsó pénzét a taxisnak. Neki már nem kellett, hiszen akihez készült, annak volt bőven. Amint az autó kikerült a látóteréből, teljes erővel ráfeküdt a csengőre.
- Megakarsz halni? - kérdezte egy morcos hang a kaputelefonból.
- Szevasz, Kim. - mosolygott az ismerős hang hallatán Jungkook. Kim a fejes bérence volt. Habár őt nem ismerte mélyebben, annyit levágott róla, hogy kőbuzi a srác, és nagyon nem akarta, hogy ezt a Főnök is megtudja. Eddig nem is sejtette a démon, ez mennyire hasznos lehet egyszer számára. - Épp ellenkezőleg, most kezdtem el igazán élni. Beszélnem kell Junwoval.
- Na, persze... Várj? Te honnan tudod az igazi nevét? - lepődött meg a hang. Jungkooknak kacagnia kellett.
- Lényegtelen. Engedj be vagy megtudja, hogy olyan forró vagy, mint a radiátor. - halkította le a hangját. Válasz nem érkezett, de a nagy vaskapu széttárult, utat engedve Jungkooknak. Próbálta leplezni, hogy milyen komoly fájdalmai vannak, de tudta, ha nem kap normális ellátást, nem húzza sokáig.
