azon a napon | taekook ff (befejezett)

10. rész

Mióta csúfos vége lett a kapcsolatomnak Taehyunggal, azóta próbálom őt kerülni. 1 hétig az iskolát is kihagytam, addig folyamatosan keresett. Pár nap múlva feladta, és már nem írt, nem hívott. Mikor újra bementem abba a börtönbe, mindenki kikeredett, kívancsi szemekkel figyelt. Gondolom elterjedt a hír, miszerint Kim Taehyung, az iskola rossz fiúja valami idióta terv miatt összejött a volt legjob barátjával, Jeon Szánalmas Jungkookkal.

Jó történet, igaz?

Azon a héten újra próbált velem beszélni, de én folyamatosan figyelmen kívül hagytam őt. Egy újabb hét elteltével ráunt az idióta próbálkozásaira. Felfogta, hogy hivatalosan is megutáltam. Legalábbis ő ezt hiszi, mivel nem utálom, csak csalódtam, és még mindig halálosan szeretem.

De a harag és a csalódottság ezt elnyomta. A harmadik héten már nem láttam, nem járt suliba, nem küldött magaról életjelet. Fogalmam sincs, hogy hova tűnhetett. Yoongival és Jiminnel beszélgettem azon a héten, velük letisztáztam mindent. Rájuk nincs okom haragudni, bár kicsit rosszul esett, hogy nem mondták el.

Jimin többször is megpróbált rávenni, persze akkor mikor YoonGi nem volt jelen, hogy beszéljek vele, mert ő tényleg szeretett. Pff..na persze.

Most pedig itt sétálok az üres utcán, a boltból hazafelé tartva. Végre rávettem magam, hogy újra egyek. Hoseok hegyi beszéde is megvolt, miszerint ő előre szólt. Időközben sajnos, az egyetlen jó barátom is elköltözött. Így újra egyedül maradtam.

Ahogy sétálok hazafele elmentem egy park mellett. Ehhez a parkhoz sok jó emlék fűz. Ahogy elmentem mellette, egy ismerős arcot tekintettem meg.

Ez...Taehyung...egy lánnyal. Hirtelen lefagytam és csak néztem őket. Tae háttal állt nekem. Pont megölelte a kur...akarom mondani lányt, majd egy homlok puszit adott neki. Szemeim könnybe lábadtak, és éreztem, ahogy az első csepp el is hagyja szemeimet. A lány észrevett és felém mutatott. Taehyung megfordult, s mint egy hülye romantikus filmben, elvesztünk egymás tekintetében és csak néztük a másikat. Könnyeim egymás után hullottak, és már csak arra eszméltem fel, hogy Tae közeledik. A lehető leggyorsabban kapcsoltam, majd elindultam. Szinte futottam. Mit is vártam? Hát persze, utánam eredt, és karomnal fogva megállított, majd szembe fordított magával.

-Megmagyarázom..ő nem a barátnőm, Kook- nézett rám könnyes szemekkel. Én pedig most először, csak eszméletlen nagy haragot éreztem. Viszont mikor pontosan szemébe neztem, újra szerelembe estem. Újra..s újra.

-Nem kell magyarázni, sok boldogságot Taehyung!- mondom, majd karomat elhúzva állok előtte. Nem tudom, hogy miért nem megyek el. Nem bírom itt hagyni. Mostmár nem.

-Egy esélyt kerek, egy utolsót, csak hadd mondjam el mi történt, kérlek Jungkook. Ha még egy csöppnyi szeretet van benned felém megengeded, hogy elmondjam....kerlek.

Nem válaszoltam semmit csak elindultam a park felé, mire ő értetlenül nézett rám.

-Na nem jössz?- kérdeztem lehangoltan, majd ő egy nagy mosoly kíséretében elindult felém. Pár perc séta után, ami teljes néma csendben történt, megérkeztünk a padhoz. Mindig ezen a padon ültünk, ha elmentünk valahova. Annyi minden köt ehhez a kis fapadocskához. És most, valószínűleg itt fogom meghallgatni a sablon bocsánat kérő szöveget.

-Kook...- ül le a padra Tae előre döntve a fejét.

-Nem kell a sablon, gyorsan mondd el, aztán menjünk mind a ketten dolgunkra.- ahogyan ezt kimondtam, én is leültem a padra. Éreztem, hogy szemeim újra nedvesednek, de inkább megtöröltem azokat. Tae is felém fordult, majd egy nagy sóhaj után elkezdte.

-Nos... ha tudni akarod az igazságot, rendben. Mint mondtam, az elején meg buli volt téged szivatni, és megveretni, de aztán sajnáltalak, hisz legjobb barátok voltunk. -mosolyodott el egy pillanatra- Van egy felsőbb éves, Kim Nam Joon, biztos ismered. -bólintottam egyet, hogy megerősítsem, azt, amit mondott -Nos, mikor már nem piszkáltalak, ő azt mondta, hogy elintézi, hogy a jegyeim görbüljenek csak alázzalak meg a továbbiakban is. Aztán mikor már 2 éve csináltam, meguntam. Azt mondta, hogy még egy utolsó és szabad vagyok. Azt kérte, hogy jöjjek veled össze 1 héten belül, majd törjelek össze. Ezt kérte felévvel ezelőtt. Utána jött a kórházos eset, akkor kezdtem érezni irántad dolgokat. Utána a dráma, a viták, a megbocsátás. Rájöttem, hogy én fülig beléd szerettem. Joon megkeresett, hogy még kettő napot kapok, vagy ha nem, kiderül, hogy meleg vagyok. Én pedig nem bántam, hogy össze kell veled jönnöm, hisz szerettelek és szeretlek is. Ezután pedig már jöttek a történések. Yoongi vegig tudott erről, és azt akarta, hogy minél előbb elmondjam neked. De nem ment. Szeretlek, és nem volt szivem újra fájdalmat okozni neked. Beszéltem Joonnal, azt mondta, hogy eleget bántottalak már így elenged a jegyeim pedig meg lesznek oldva idén is. És miután ez megvolt végképp nem akartam elmondani. Csak hat YoonGinak is jókor kellett düh rohamot kapnia.- mondta el szinte egy levegővétellel én pedig azt se tudtam, hogy most én a Földön vagy a Marson vagyok. Lesokkoltam. -A lány meg akit az előbb lattal, az unokatestvérem, akit 5 éve láttam ma újra, és egyébként az egész napot vele kéne töltenem, de te fontosabb vagy nála...is.-motyogta az utolsó szót.

Nekem ez sok.

—————
Nem bírtam ki, hogy ne tegyem fel tehát itt is lenne már a legújabb rész.❣️ Köszönöm az eddig kapott voteokat!☺️❤️ Ha esetleg hiba lenne benne, ne haragudjatok.😬

Kicsit többet megtudunk a dolgokról, amik miatt Taehyung ezt művelte Jungkookkal.
Ti mit tennétek Jungkook helyében?
Kook vajon meg fog bocsátani szerelmének? 😊

Puszi💚