azon a napon | taekook ff (befejezett)

18. rész

Villámgyorsan rohantam vissza a nyugágyunkhoz, ahol mindent beledobálva a táskámba indultam el, de mire megfordultam már Tae állt velem szemben könnyes szemekkel és kissé sántított is...ja hát most volt aktusunk.

-Jungkook..megmagyarázom, elmondok mindent, csak kérlek ne hagyj el újra- mondja, majd ujjaival letörli könnyeit. Nem válaszoltam, csak egy nagy sóhaj kíséretében dobtam el táskámat és leültem az ágyra. Szemei felcsillantak és kicsit sántítva, amit képtelen voltam nem megmosolyogni, de elindult felém és leült velem szemben.

-Szóval?- kérdezem tőle a lehető legérzelemmentesebb hangszínemet elővéve, amin látszott, hogy kicsit megrémült.

-Ő Namjoon unokatesója, egy éjszakat kért tőlem. Azt akarta, hogy csaljalak meg téged, de arra nem lettem volna képes. Miután szakítottunk teljesen magamba fordultam, tudtam, hogy elcsesztem. Vigaszra volt szükségem, de nem egy sráctól, hisz arra meg így sem lennék képes..így mivel a lányoktól szinte undorodom, ezért gondolkoztam ezen. Miután a suli megtudta, hogy vége lett a kapcsolatunknak Nam megkeresett, hogy feküdjek le Seoval és akkor végleg ez lesz az utolsó. Megtettem. Lefeküdtem vele. Nem élveztem. Végig a Te arcod lebegett a szemeim előtt, és egyébként is csak ennek hála tudtam felizgulni. És mielőtt azt hiszed, hogy ez többször is megismétlődött és sok alkalom lett belőle, elmondom; nem lett, soha többet nem szexeltünk, csak még egyetlen egyszer, amikor részeg voltam...leszopott.- hadarta el, egyedül a végén lassult le. Végig kikeredett szemekkel hallgattam, és már azt sem tudom mit higgyek. Miért teszi ezt velem? Velünk?

-Olyan...egy idióta, nyomorék, elcseszett kapcsolatunk van, hogy az hihetetlen.- temettem arcomat tenyereimbe. Egy kis idő elteltével Tae guggolt elém és húzta el tenyereimet arcom elől. Felemeltem a fejemet és az ő mosolygó arcával találtam magamat szemben.

-Lehet, hogy az, de számomra így is tökéletes- mondatára csak felkuncogtam, és hátradőltem az ágyon. Tae fölém mászott, illetve mellém, és a fejét mellkasomra hajtotta.

-Miért csinálod ezt Tae?- kérdeztem, ő pedig mellkasomon megtámaszkodva alkarjával nézett fel rám. Egyik kezével arcomra simított, és ha akartam volna se tudtam volna ellökni.

-Szeretlek Jungkook, nagyon, de a mi kapcsolatunk sosem volt egyszerű..jól tudod. Soha nem is lesz az, de remélem, hogy együtt elég erősek leszünk. És mindent meg fogunk tudni oldani. Együtt. Mert szeretjük egymást. Ugye?

-Igen, szeretsz engem és...- kezdtem el drámaian törni a fejemet, szerelmem pedig tenyerével kicsit arcomra ütött. -és én is szeretlek téged- mondtam lágy hangon majd felhajolva hozzá, invitáltam őt egy csókba, amit habozás nélkül viszonzott nekem azon nyomban.

Nem akarok rá haragudni, nem is tudok. Felesleges. Ismerem magamat, s jól tudom, hogy úgye bírom sokáig nélküle. Mi okból veszekedjek vele, ha úgyis kibékülünk? Csak fájdalmat okoznék mind a kettőnknek, és a magamét még ha el is viselem, az övét már nem lennék képes.

Örömöt okoz, hogy őszinte velem, hogy nem kertel, nem keres kifogásokat. Tisztán elmondja az igazat, pedig tudja, hogy ez mivel járhat. Tudja, hogy elveszíthet. De nem fog. Pont az ilyen tetteivel éri el, hogy jobban bízzak benne és jobban szeressem, mint eddig.

Újra el kezdtem hinni a kettőnk kapcsolatában.

A mellkasomon szuszogó fiút figyelem, aki a lemenő Nap általi fénybe burkolózva aludt el rajtam. Csodálatos látvány. Egy törölközővel fedtem be izmos testét, hisz nem akarom, hogy megfázzon. Kezdem hinni azt, hogy végre normális kapcsolatunk lehet. Végre, feltétel nélkül szerethetjük egymast és nem lesz több csalódás. Kezdem teljesen elhinni, hogy szeret és bármit megtenne értem.

Szeretem Taehyungot. És Ő is engem.
Valahol érzem, hogy ha már ennyi nyűg után sem hagytuk el a másikat, minket a sors is egymásnak szánt.

——————
Noooos, itt lenne az új rész. Már készen voltam vele, így minden mindegy alapon kiteszem, és nem váratlak vele titeket. 😊❤️
Nagyon köszönöm az eddigi pozitív visszajelzéseket!!!❤️❤️❤️

Puszi a pocitokra!💚