| CHLOE | ✔

| 24 |

FEDERICO

'És bármibe kerül vagy akármi fáj, tudod, hogy élni lehet is, nem csak muszáj.'

Ideges vagyok-e? Nem, dehogy! Az 20 perccel ezelőtt voltam.
Most már szétvet a düh!

De kezdjük az elejéről!

Ülünk az asztalnál Chloe elrohanása után és mikor Angelo helyet foglal mindenki engem néz.

- Mondd csak Federico. Mivan közted és a lányom között? - kérdezi Domenico

- Mi körülbelül egy hónapja összejöttünk...

- Szerelmes vagy belé? - kérdezi Carlo a szavamba vágva.

- Igen. És Ő is belém. - vallom meg őszintén mire az asztalra hatalmas csend telepszik.

- Sebastian igaz, hogy megmentetted az életét? - kérdezi Caterina mire Nicoval egyszerre fújtatunk egyet.

- Igen. A múltkor egy kis zűrbe keveredett és én jókor voltam jó helyen. - mondja szerényen és szomorúan. Valahol azért megértem a bátyámat is. Teljesen elvaràzsolta Chloe. Erre adva a lehetőség, hogy együtt legyen az álmával csak, hogy köztük áll az öccse. Sajnálom Sebet de ez nem jelenti azt, hogy elengedem Chloe-t.

- Már egy hónapja csak ezt hallgatjuk. Elneveztük álomlánynak mert azthittük csak képzelődött. - mondja Nico mire mindenki elneveti magát.

- Te pedig a legjobb barátja lettél. - mondja Camila

- Igen. Úgy látszik mindhárman ugyanazt a lányt ismertük meg csak nem tudtunk róla.

- Utána megyek. - áll fel Diego de az apja nemet int a fejével.

- Menjen csak Sebastian. Úgy hiszem van miről beszélgetniük. Biztos, hogy lovagolni ment. A birtok végén van egy tó. Kissé eldugott de megfogod találni. Ott lesz. - mosolyog Angelo mire Seb feláll és mikor elsétál mellettem megfogja a vállam, néma támogatásként.

Mikor Sebastian elhagyja az ebédlőt, apám és a Capo felém fordulnak.

- Federico. Tudjuk, hogy érzel, de majd kihevered. A Capo és én úgy döntöttünk, hogy ez lesz a legjobb. Sajnálom fiam. - mondja apám letörten.

- Miért nem vehetem el én? - kérdezem mert ez érdekel a legjobban.

- Azért Federico mert Sebastiannak már tekintélye van LA-ben. Ő már összekötő tudna lenni Olaszország és New York között. Te viszont még két évig tanulsz. Chloe háromig. Ebből csak két év múlva lehetne valami ami túl sok idő. Sajnálom Federico de a nagyobb jó érdekében néha fel kell áldoznunk valamit ami fontos a számunkra. - mondja Angelo kedvesen.

Kis idő múlva mindenki szét széled és a nappaliba megyünk hárman. Nico, Diego és én. Kivallatjuk kicsit.

- Te se vagy épp a legőszintébb akit ismerek. - mondja Nico és tarkón vágja Diegot

- Te mondod? A Cosa Nostra a családotok. Ti szidtok engem? - kérdez vissza felháborodottan.

- Te mondtad Chloenak, hogy hazudjon arról, hogy kicsoda Ő valójában? - kérdezem

- Dehogyis. Én azt akartam, hogy kürtölje szét. A neve hatalom és biztonság de Ő ebből láthatóan nem kér. De Federico... - megvárja, hogy ránézzek csak akkor folytatja - Fontos a családja neki. Tudom. De nem annyira, hogy téged eldobjon érte.

- Remélem. - sóhajtom és visszamegyek az ebédlőbe inni valamit.

Hallom ahogy nyílik a bejárati ajtó majd rohannak fel valakik az emeletre aztán pedig az ajtócsapódást.

- Szerinted ez mi volt? - kérdezi Nico, Diego-t.

- Szerintem vagy majdnem megölték egymást vagy valamelyik beleesett a tóba. - vigyorog Diego.

- Mi volt? - kérdezem.

- Seb és Chloe rohantak fel az emeletre csurom vizesen és eléggé morcosan.

Elgondolkodok rajta, hogy vajon veszekedtek e? És ha igen akkor mitől lettek vizesek?
Kicsit várok majd az emeletre indulok ahol látom, hogy Seb és Chloe egy szobából jönnek ki.

- Te amúgy mindig ilyen szerencsétlen vagy? - hallom a bátyám hangját és látom ahogy mosolyogva a szerelmem felé néz.

- Igen, de szerencsére van egy őrangyalom. - Chloe rákacsint és elindul a lépcső felé ahol én állok.

Nem tudom, hogy nézhetek ki de azonnal lelohad a mosolya.
Ez kicsit sok nekem.
Sebastiantól is az őrangyal storyt hallgattam és most Chloe szájából is ezt hallani.... nagyon furcsa.
Nem úgy néznek ki mint akik bármit is megbeszéltek, de ezen könnyen segíthetek. Szívesen megmutatom, hogy nincs itt mit megbeszélni.
Odalépek a barátnőmhöz és szorosan magamhoz rántom, majd amint a szám a szájához ér, a karja már kulcsolódik is a nyakam köré.
Mikor a nyelvem bebocsátást kér, és kap akkor félszemmel Sebastianra nézek aki csalódottan veszi tudomásul az alábbi helyzetet és elsétál.

Megmondtam...
NEM adom Chloe-t harc nélkül!