Family is power ∆ A család hatalom

[5.] Újra Mytic Falls-ban

Emily eltűnt. Eltelt öt év, mióta Hope a Mystic Falls-i Salvatore iskolába kezdett el járni. És itt vagyunk most, a jelenben. Elijah és Klaus meghalt. Hayley szintén. Emily a hírek hallatán fel akarta keresni Rebekah-t, de nem találta New Orleans-ban. Épp egy sikátorba sétált Ogennel, amikor kiáltásokat hallott. A farkas elkezdett morogni, de aztán csak megadóan lefeküdt egy árnyék elé. Emily kissé ingerülten indult meg az állat felé, amikor Marcel állta el az útját.
- Hova-hova? - kérdezte mosolyogva. A lány csak egy hatalmas ölelésbe vonta.
- Hol van Rebekah? Titeket kereslek már egy hete - kérdezte.
- Téged keresünk már öt éve! - felelt felháborodottan a férfi. - Nem is voltál ott, amikor a többiekkel elbúcsúztunk... - Emily szörnyen érezte magát. Pontosan tudta mi történt, hiszen a varázsereje segítségével többször megnézte a családját. Ott volt mikor Halyey meghalt, és sajnálta. Teljes szívéből.
- Sajnálom.

Marcel, a fiatal lányt elvitte az otthonukba, ahol éppen Rebekah beszélgetett Kollal, Davinával és Caroline-val.
- Em?! - kérdezte mindenki meglepődve. A Mikaelson család mindegyik tagja egy-egy ölelésbe vonta. Rebekah egyből leültette a kanapéra, majd megkínálta egy kis itallal. A lánya csak nemlegesen megrázta a fejét, majd a Mystic Falls-ból érkezetthez fordult.
- Mi járatban itt?
- Téged kerestelek Emily. Tipikus Mikaelson... - mormogta az orra alatt -... sosem találni meg titeket.
- Engem?
- Téged. Ugyanis a Salvatore iskolába fogsz tanítani.

•›‹•

Rengeteg megbeszélni valója akadt Emily-nek és Caroline-nak. Az egyezséget teljesen elfelejtve élte az életét öt éven keresztül a Mikaelson lány. Azonban most, hogy elő került, Caroline előszeretettel vasalta be rajta, a rá tartozó részt. Ugyanis az egyezség Emily-re eső fele, hogy Alaric oldalán segít a hasonló természetfeletti erőkkel ellátott gyerekeknek, mint ő. Egy hetet adott neki a szőke vámpír anya. Ezt a hetet főképp Davinával és Kollal töltötte. Rebekah láthatóan neheztelt rá az elmúlt öt év miatt, és az eltűnése miatt, míg Marcel csöndben pártatlan maradt. Olyan gyorsan szaladt el az az egy hét, mintha meg sem történt volna. Épp a legravaszabb Mikaelsontól köszönt el amikor, az órája pittyent egyet. Mennie kellett.

Mystic Falls határát elérve, egy ismerős szőke hajat látott meg. Egy rendőrautónak dőlve itta a kávéját Matt. Mielőtt eltűnt volna a föld felszínéről, kitörölte Matt emlékezetéből magát és visszahozta a városba, ahol felnőttek. A fiú hosszan utána nézett a skarlát vörös autónak, ahogy elhaladt előtte. Ismerős volt neki a lány. Rebekah Mikaelson jutott neki eszébe. Nagyon hasonlított rá.

Az iskolába érve mindenhonnan hatalmas zsibaj hallatszódott, amit nagy nevetés követett. Ogen mellette álldogált, amikor megpillantotta Alaricot.
- Emily Mikaelson! Megtiszteltetés, hogy az iskolánkban fogsz tanítani. Pontosan tudod, hogy kikkel fogsz foglalkozni vagy Caroline még nem tájékoztatott erről? - kezdeményezett vele beszélgetést az idősebb férfi.
- Nem. Még nem. - A Mikaelson lány kellemetlenül érezte magát itt, azonban tudta, hogy jó helyen van. „Végül is itt gyerekek laknak..." gondolta. Egy szobába vezette Alaric, ahol két ágy volt megtalálható. Az egyiken tisztán látszódott, hogy használják, azonban még sem volt olyan családiasan berendezve a szoba. Rengeteg régi kötésű és kissé szakadt könyv hevert az ágy melletti asztalon.

Egy órával később már teljesen végzett a pakolással, nem volt sok dolga, amit ki kellett volna pakolni. Nem igazán értette, hogy miért egy diákkal kell lakni, hiszen a többi tanárnak saját hálórészlegük volt.
A farkasa azonban máshogy gondolta. Szimatolt és mászkált az egész szobán át, oda-vissza. Ha valaki elrohant az ajtó előtt, csillogó tekintettel nézett gazdájára, mint aki játszani akar.
- Ogen maradj nyugton! - morogta az orra alatt Emily. A farkasa elkezdte kaparni az ajtót. - Ezt nem hiszem el! Ogen!- kiáltotta el magát. Az ajtó ekkor hatalmas lendülettel nyílt és lépett be rajta egy lány.
- Ez nem lehet...