Az álom (folytatása)

734 39 4
                                    

-Adrien?-szólók macska ruhás embernek.

És hol van Tikki?-gyegyzem meg magamban.

Amikor már túl közel volt elordítottam magam.

-Tikki pöttyöket fel!

És ott álltam Katica ruhában.
Macska is elkiálltotta magát:

-Macskajajj!

És egy ilyesztő mosollyal felém közeledett.

Azt a kezét amiben égett a pusztulás ereje azt a kezét felemelte. Aztán ide jött hozzám és megcsókolt de nem olyan Adrienesen hanem olyan macskásan.
Aztán észre vettem azt is, hogy most elfogtávolodni.

-Szóval..Bogárkám..Szeretsz?-kérdezi megint egy gonosz mosollyal.

-Ö...én..hát.-nem bírtam megszólalni.

-Figyelj mert csak egyszer mondom el.

-Csatlakozz hozzám és Halálfejhez.-mondta gúnyosan.

-Mi lesz ha nem?-kérdeztem.

-Akkor sajnos meg kell, hogy öljelek.-mondta azzal a fejjel mintha sajnálná.

Hirtelen rosszul lettem. Ezektől a szavaktól ami a szerelmem szájából jött ki.
És majdnem elfelejtettem, hogy ez csak egy álom.
Mikor gondolkoztam hirtelen megindult nekem.

-Nee!-kiáltottam.

-Miért talán csatlakozol?-kérdezte reménnyel.

-SOHA!-mondtam félve.

-Akkor hát...Viszlát a másvilágon Édes.-mondta gúnyosan.

-Szerencse talizmán!

És leesett három fotó.

És leesett három fotó

К сожалению, это изображение не соответствует нашим правилам. Чтобы продолжить публикацию, пожалуйста, удалите изображение или загрузите другое.

К сожалению, это изображение не соответствует нашим правилам. Чтобы продолжить публикацию, пожалуйста, удалите изображение или загрузите другое.

Ezek a kedvenc fotói

К сожалению, это изображение не соответствует нашим правилам. Чтобы продолжить публикацию, пожалуйста, удалите изображение или загрузите другое.

Ezek a kedvenc fotói. Jutott eszembe.

-Macska nézd.-kiáltottam.

Odadobtam és megnézte aztán annyit mondott:

-Ennek már vége Bogaram.-mondta.

És megindult felém.

-Nee!-és éreztem ahogy porrá válok.

Adrien szemszöge:

A Bogaram már 5 napja csak hevert.

Nagyon félek, hogy talán SOHA nem fog felkelni.

És ekkor elkezdett mozogni.

É

s sírni.

Aztán felkelt de sírva.

Marinette szemszöge:

Nem értem. Újra itthon vagyok és Adrien....is...itt van.

Adrien szemszöge:

-Bogaram.-szólaltam meg lágyan.

-Nee!!! Kérlek ne bánts!!!-üvöltötte félve.

-Mi én SOHA nem bántalának.-gyegyeztem meg hangosan.

-De!! Ne gyere közelebb.-mondta rettegve.

Ránéztem és arra gondoltam, hogy min mehetett keresztül.

(Ekkor)

Marinette addig hátrált, hogy majdnem leesett az emeleteságyról.

-Ne!-és megfogtam a kezét.

Viszont későn. A bogárkám keze kicsúszott a kezemből és...

Tudom genya vagyok amiért most fejezem be...De megpróbálom holnap összehozni a kövi részt addig is heló🐱🐞

Paris HeroesМесто, где живут истории. Откройте их для себя