Ez csak a külön kiadásnak az 1 ső része, mert lesz még egy. Jó szórakozást a részhez.
Marinette szemszöge:
Szóval Adrien Fekete macska. Igen. Életem szerelme mindig is a szemem előtt volt de én nem vettem észre. Most, hogy mindkettőnknek kiderültek a titkai most sokkal jobban érzem magam.
Tegnap este sokat beszélgettünk Adriennel.
-Jóreggelt!-köszöntem a mellettemég félig alvó Adriennek.
-Jó reggelt Bogaram.-köszönt álmosan.
-Lemegyek reggeliért.-mondtam.
-Marinette várj. Tegnap este itt hagytak egy cetlit a szüleid.-mondta Adrien.
Nekünk tegnap sajnos hamar elkellett mennünk mert ugyanis egy nagyon fontos üzlet ember érkezett meg a pékségbe és azt mondta, hogy szeretne alapítani egy pékséget New Yorkban amiben mi dolgoznánk és habozás nélkül igent mondtunk anyáddal erre a munkára. Sajnos azt nem mondta, hogy fél évre szól a papír szóval az a lényeg, hogy te vagy a főnök. Mert már megérdemelted. Úgyis 15 éves vagy már megértél erre a feladatra ezért hagyunk itt felügyelet nélkül.
Sajnáljuk, hogy pont holnap lesz karácsony amin mi nem lehetünk eggyütt de majd bepótoljuk.
-A papíron az áll, hogy anyu és apu félévig nem tudnak haza jönni.-mondtam.
-Sajnálom.-mondta.
-Ne sajnáld! Majd eggyütt karácsonyozunk.-mosolyolyogtam rá.
Azzal közelebb jött és megcsókolt.
-Mit szólnál ha elmennénk eggyütt a jégpályára?-kérdezte Adrien.
-Oké. Mikor?-kérdeztem.
-Most.-mondta.
-Plagg karmokat ki! -Tikki pöttyöket fel!
És már ott ugráltunk Katica és Fekete macska jelmezben a tetőkön.
Leugrottunk egy sikátorba és vissza változtunk.
Oda áltunk a pályához és ott koriztunk.(helyesbítek Adrien korizott én csak estem keltem.)
Oops! Ang larawang ito ay hindi sumusunod sa aming mga alituntunin sa nilalaman. Upang magpatuloy sa pag-publish, subukan itong alisin o mag-upload ng bago.
