Paris Heroes

just a little bit kiss

Ma reggel felkeltem de most se tudtam hogy hol a francba van a reggelim, ezért úgy gondoltam hogy inkább csinálok magamnak. Majd lefutottam a lépcsőn és csináltam valami a sütit, aztán gyorsan elindultam az iskolába, mert így is késésben voltam.

Ahogy beértem megdermedtem. Kagami és Adrien csókolóztak. Abban a pillanatban éreztem ahogy a szívem széttörik.

Chloe ugyanúgy bámulta Kagami-t mint én.

-Marinette.-szólt hozzám Chloe. Megfordultam. De úgy tűnt nem tud semmit se mondani. A szemét néztem, és pontosan megértettem mit érez.

Nem tudom miért de, rámosolyogtam, próbáltam biztatóan. Vagy valami ilyesmi.

Aztán becsengettek. Mint kiderült Kagami ide jár. Ennél nem is lehetne csodálatosabb. Kezdtem dühös lenni. De pontosan tudtam, hogy így okot adnék Halálfejnek hogy átváltoztasson. Így megőriztem a hidegvérem.

Alya-ra pillantottam, aki a jegyzetfüzetébe, irkálta a blogjával kapcsolatos dolgokat. Mögöttünk ült Nino is, ő valamilyen játékot játszott a telefonján, persze a pad alatt.

Körbe néztem, az ablakra is rá néztem.

-Alya!-kiáltottam, és félre rántottam őt, mivel egy hatalmas szikla csapódott be az ablakon.

És abban a pillanatban láttam meg, magát, Halálfejet.

Mrs. Bustier lefagyott.

Chloe elkezdte azt a szövegét hogy nem bánthatja, mivel ő a polgármester lánya, de persze Halálfejet nem érdekelte.

-Nézzük mikor jön ide Katica és Fekete Macska, hogy segítségetekre siessen.-vigyorgott gúnyosan.

Ne! Tudja, hogy itt vagyok. Ebből most hogyan mászok ki?

-Tudtok akármit is Katicáról vagy Fekete Macskáról?-kérdezte unottan.

-Katica legjobb barátjának tart! Szóval ne merjen engem bántani!-mondta Chloe. Basszus Chloe! Ne!

-Valóban? Ha ilyen fontos vagy neki akkor sajnos ide kell hívnunk.-ezért még szívni fogok de nem engedhetem, hogy akárkit is bántson, még ha az Chloe is.

-Katica az én legjobb barátom!-jelentettem ki.

Mindenki megütközve nézett rám.

-Engem jobban szeret!-jelentette ki Chloe.-Ráadásul enyém a méh talizmán! Neked adott valamit? Nem! Szóval? Zümmögésre fel!-kiáltotta majd át is változott és kiugrott az ablakon.

Halálfej utána ugrott. Megragadtam az alkalmat és gyorsan, amennyire csak tudtam, futottam, be mosdóba.

-Tikki pöttyöket fel!

Ahogy átváltoztam, rohantam vissza.

Halálfej ott tartotta Chloe-t a kezében és, már majdnem levette a talizmánját. Oda lendítettem a yoyómat így Chloe kiszabadult.

-Katica! Tudtam, hogy eljössz!-örvendezett Chloe.

-Nocsak, nocsak, ki hiányzik.-nézett körbe. De mielőtt akármit mondhatott volna, Fekete Macska beugrott az ablakon.

-Vége a játéknak Halálfej!-mondta.

-Valóban?-nézett körül.-Vége lenne?-csak nevetett, de abban a pillanatban, láttam ahogy Chloe valahogy leveszi az ő talizmánját, körül vette a lila fény, és akkor megláttam Adrien apját.

-Mr. Agreste?-Mrs. Bustier olyan arcot vágott, mintha citromba harapott volna.

Szaladni kezdett. A yoyómmal elkaptam. Ő pedig a földre esett.

A rendőrség megjött, és elvitte.

Most otthon ültem, és a gépemet néztem. Kagami és Adrien.

Nem. Ez. Nagyon nincs helyén. Fekete Macskához kell mennem.

-Tikki pöttyöket fel!

Elindultam, nem tudom merre, hisz Macska bárhol lehet. Ránéztem az Eiffel Toronyra.

-Szia Katica!

-Te jó ég!-ijedtem meg.

-Csak bocsánatot akartam kérni.-mondta Macska.

-Téged kerestelek.-mondtam.

-Engem?-lepődött meg.-Miért?

-Ezért.-mondtam, és levettem a fülbevalóm.

-Marinette?

-Honnan tudod a nevem?-kérdeztem.

-Mert már találkoztunk.-vakarta meg a tarkóját.

-Tényleg. Macska, csak azt szerettem volna mondani, hogy szeretlek.-suttogtam.

-Mi?

-Tudod, nekem mindig is tetszett Adrien, de neki ott van Kagami, hiszen nem is értem mit gondoltam amikor bele szerettem, hogy majd viszonozni fogja... Te mindig hűséges voltál, és szerettél bármi ára is volt, ezért úgy gondolom hogy te vagy az aki...-nem tudtam folytatni mert Macska levette a gyűrűjét és megcsókolt.

Mikor elváltam tőle akkor láttam, hogy ez nem más mint Adrien.

-De... Miért?-néztem rá.

-Mert mi vagyunk Párizs Hősei, és mert mindig is téged szerettelek Marinette. Csak nem vallottam be magamnak se.-mondta.-Szeretlek.

-Én is.-feleltem, majd megfogtam Adrien kezét és együtt néztük a naplementét. Nincs is csodálatosabb mint itt állni életem szerelmével, tudván hogy ő is szeret engem, és ez örökké fog tartani. Örökkön, örökké.

Vége

Sziasztok! Sosem hittem volna, hogy ezt a könyvet valaha is be fogom fejezni.

Nagyon imádtam írni, és a szívem szakad meg, hogy abba hagyom. De előbb-utóbb meg kellett hogy történjen.

Második évadon gondolkozok, szóval sose, hagyjon el benneteket a remény! (Persze ha lesz második évad akkor itt, ebben a könyvben, írjatok, hogy szeretnétek-e, de addig is egyenlőre lezárom.)

Ez volt életem első könyve, itt Wattpadon.

Köszönöm, hogy itt voltatok velem! Nagyon köszönök mindent! Minden csodás kommentet, és vote-ot!

Szeretlek titeket!❤️

Legyen csodálatos napotok!❤️

2018, november 29 - 2020, július 2