Proud to be a Slytherin

Anima arrentis

A három mardekáros gyerek fájdalomtól összegörnyedve állt Draco irodájában. A fejükben még mindig hallották a fájdalmában sikoltó Tria hangját. Az oldaluk sajgott, és nehezen kaptak levegőt.
- Mi történt?- térdelt oda Rosie mellé Hermione.
- Tria...- nyögte a lány. - Jelez a kötelék...- de ennél többet nem mondott.
A többi szülő is a saját csemetéje mellett volt, és próbálták kiszedni belőlük, hogy mi a helyzet.
- Milyen kötelék?- kérdezte Harry Alt.
- A képességmegosztás óta van egy lelki kötelék négyőnk között. Ha valakivel történik valami, azt megérezzük.
- És most mit éreztetek?
- Kínozzák Őt- hunyta le a szemét a fiú. Megpróbált magára koncentrálni, hogy legyőzze az oldalából áradó fájdalmat.
- Ez nektek is fáj?- nézett Draco a saját fiára.
- Nem annyira, de tudjuk, hogy bajban van. És- nézett a legjobb barátjára,- tudjuk legalább, hogy ez a funkciója is működik a bűbájnak.
Al arcára kiült egy mosoly, ami kiírta a kisebbik Potter-fiú arcára, hogy legalább ennyi haszna van a bűbájnak.
- Mit tegyünk?- kérdezte Ginny a fiát, aki már kiegyensedett, de a szeme még csukva volt.
- El kell érte mennünk- préselte ki magából a szavakat Al.
- De hol van?
- A Galériában láttunk róla egy képet. Olyan a hely, mint a Mungó, csak árad belőle a fekete mágia- mondta Scorpius.
- Szerintem nem is lehet messze- gondolkozott hangosan Rosie,- különben nem lehetne ilyen erős a fájdalom, amit áraszt.
Al gondolatai eközben vadul cikáztak arról, hogy mit olvastak a kötelékről. Ekkor ugrott be neki, hogy a kapcsolaton keresztül visszakutathatják a szerelmét.
- Srácok!- nézett Rosie-ra és Scorpiusra.- Visszakövetés az emlékből!
- Amikor sikoltott, elárulta a helyét- értette meg Rosie.
- Kell egy merengő!- fordult a Malfoy fiú az apjához.
- És honnan szerezzek most merengőt?!- nézett a fiára Draco.
- A kiképzőközpontban van egy - mondta Harry. - Add ki a riasztást- fordult Ronhoz. - Addig mi elvisszük őket a központba.
A vörös hajú férfi bólintott, és már kint is volt az irodából. Ginny megfogta a lánya kezét, és kérdőn nézett az idősebbik fiára.
- Maradok- jelentette ki James. - Szükség lehet rám. - Az anyja csak bólintott, majd Lilyvel a kandallóhoz léptek, és visszamentek a Roxfortba. Hermione elvitte Rosie-t és Scorpiust, Harry pedig a két fiával hoppanált az Aurorparancsnokság Kiképzőközpontjába.
Amikor odaértek, már egy tucat auror várta őket, és mind tisztelegtek a Parancsnok előtt. Átfutottak a gyerekekkel az átriumon, és bevágódtak az első folyosóra a jobb oldalon. Elfutottak a szemben lévő teremhez, aminek szerencsére nyitva volt az ajtaja.
A teremben mindenféle eszközöket találtak. Raktár jellegű hely volt, de semmi sem azért volt ott, hogy porosodjon, hanem mert aznap éppen nem használták a növendékek vagy az oktatóik. Némi időbe telt, mire megtalálták a sok holmi között, de végül a merengő is meglett.
- Tegyük bele az emlékeket. Mindhármunkét, mert úgy komplexebb lesz a kép- mondta Al, a másik kettő pedig bólintott. A halántékukhoz emelték a pálcáikat, és egy-egy ezüstös emlékfonal jelent meg a pálcája végén. Beletették őket a merengőbe, majd elmerültek az emlékeikben.

Megint az irodában voltak, és Rosie még elmondta éppen, hogy Tria a legjobb barátnője, és hogy segíteni akar neki. Ebben a pillanatban pedig jött a fájdalom.
Al önkéntelenül is az oldalához tette a kezét, majd megállította az emléket, amikor meghallották Tria hangját a fejükben. A velőig hatoló sikoly még most is sokkoló volt nekik.
Az álló képet megbontva oda léptek a saját emlékükhöz, és hozzájuk illesztve a pálcájukat, mind a hárman elmormoltak egy bűbájt.
- Anima arrentis!
A bűbáj hatására derengeni kezdte az alakok, és összekapcsolódtak velük. Megjelent a fejükben a hang, és Rosie érezte, hogy észak-keleti irányból jön. Ezt érezte a két fiú is.
- Adjátok a kezeteket!- szólt Al, és a jobb kezét megfogta a másik kettő is. Koncentrálni kezdett az együttes mágiájukra, és felidézte magában Tria képét, amin a fehér szobában van. Szédítő sebességgel indult el az elmélyében valami, ami elvezette a lányhoz.

Al megszakított mindent, és visszatért a valóságba. A másik kettő is ott volt már vele, amikor a szülőkhöz fordult.
- Itt van Londonban.
- Néhány mérföldnyire, észak-keletre- egészítette ki az unokabátyját a Weasley-lány.
- Hogyan akartok odamenni?- kérdezte őket Hermione.
- Követjük az emléket, és hoppanálunk- felelte Scorpius teljesen természetesen.
- Vakon akartok hoppanálni?- nyíltak tágra Draco szemei. - Abból baleset lesz.
- Csináltuk már- vont vállat a szőke fiú. - Nem lesz gond.
- És azok, akik nem érzik Demetria hollétét, hogyan találnak oda?- érdeklődött Harry.
- Két-két embert el tudunk vinni- felelte Rosie. - A többieknek küldünk patrónust, és ők már a pontos hely ismeretében jöhetnek.
- Akkor mire még?- nézett körül Al.
Mindhárman medragadtak két embert. Rosie-val ment az anyja és az apja, Scorpius vitte az apját és egy aurort, Alnak pedig az apja jutott és a bátyja.
A három kamasz Triára koncentrált, és eltűntek a hoppanálás gyomorforgató labirintusában.