Proud to be a Slytherin

Beszélgetés ( első rész )

Ginny Potter az Aurorparancsnokság egyik irodájában volt, és egy kopott kanapén ült. Fénylő vörös haja a vállára omlott, a jobb kezével az orrnyergét maszírozta. Nem akarta elhinni, amit az imént hallott.
Az irodában nem csak Ginny ült. Ott volt még a parancsnok-helyettes, aki nem más volt, mint a bátyja Ron, a szobában fel-alá járkált Draco Malfoy, és éppen ezt a pillanatot választotta a Nemzetközi Máguskapcsolatok Főosztályának vezetője is, hogy megérkezzen.
- Na végre!- morgott Ron.- Mi tartott eddig Hermione?
- Ne haragudjatok, feltartottak - vàlaszolt a boszorkány. - Miért is kellett amúgy idejönnünk?
- Mert a drágalátos fiam- kezdte Malfoy,- az ő fia- mutatott Ginnyre,- és a kislányotok megtöltötte azt a bizonyos poharat, és megléptek az iskolából.
- Hogy mi?!- kerekedtek ki Mrs Weasley szemei. - Mikor, miért, hogyan?
- Úgy tűnik- vette át a szót Ginny,- hogy találtak egy nyomot Demetria Holtzerhez. Fogták magukat, és leléptek.
- És most hol vannak?- kérdezte Ron a húgát.
- Az a kisebbik gond, hiszen a nyomjel még Scorpiuson kívül rajtuk van. A nagyobb problémánk az, hogy ha nem szimplán kisurrantak a suliból vakációzni, akkor valami eszeveszett őrültséget csinálnak. Nem szeretném, ha a következő állomás a lányom temetése lenne.
- Azt mi is elkerülnénk- értett egyet Malfoy.
- Tudunk arról bármit is, hogy mi történt Demetriával?- kérdezte Ginny.
- Nos- kezdett bele Draco, - Tria Holtzert különleges képességű személyként tartjuk nyílván a Rejtélyügyön. Viszont ami kicsapta nálam a biztosítékot, az az volt, hogy a lányt már a Minisztérium megalakulása előtt is jegyezték, és visszavezethető a jelenléte egészen Merlinig.
- Azt meg hogy?- hördült fel Ginny.
- Úgy- folytatta az exmardekáros,- hogy a lány különleges képességeinek a száma gyakorlatilag végtelen. Kicsit kutakodtam a Roxfortban a nyilvántartásokban, és Demetria Holtzer névre minden évszázadban legalább háromszor adtak ki végzős bizonyítványt. Ez alapján pedig továbbküldtem néhány emberemet arra a birtokra, ahol a lány született, és tele van fotókkal és festményekkel a ház a lányról. Itt találtak Da Vincitől portrét, Velázquez-től egy teljes alakos képet, és még Picasso is megfestette a lányt 1932-ben. Elküldtük a képeket eredetiség-vizsgálatra, és mind megfeleltek. Nem tudok egyszerűen másra gondolni, mint hogy a lány reinkarnálódik a saját testében.
- Kezdem érteni, miért áll védelem alatt - mondta Hermione, és a többiek is bólogattak.
- Mikor tűnt el a lány?- kérdezte Ginny.
- Három napja- válaszolt neki a bátyja.
- Bele se merek gondolni, hogy az én bolond fiam mit művelhet már megint...
- Ne aggódj- fogta meg a legjobb barátnője a kezét, - a másik kettő is ott van vele. Erősek. Nem lesz bajuk.
- Pont olyanok mint mi voltunk kamaszként, csak még nálunk is nagyobb tétekkel játszanak- mondta Draco. - Már csak abban reménykedhetünk, hogy nálunk több találékonyság szorult beléjük.
A beszélgetés még biztosan folytatódott volna, ha az iroda kandallójában fel nem bukkant Harry Potter és a másik két gyereke.
- Sziasztok!- köszönt először Ginny az érkezőknek. - Harry, mit keresnek itt a gyerekek?
- Szia Ginny!- köszönt vissza a megszólított, a két kamaszt pedig odaterelte a szófához. - Azt hiszem tudod, hogy Albus, Rosie és Scorpius megszökött az iskolából. A másik két gyerek azért van itt, mert segítettek neki ebben.
- Cassiopea esetleg nincs benne a dologban?- kérdezte Draco a lányára utalva, aki még csak harmadéves a Roxfortban.
- Tudtommal nincs, de ez nincs kőbevésve - válaszolt neki Harry.
- Akkor James- szólította meg legidősebb gyermekét a vörös nő,- elárulod merre járhat az öcséd?
- Tudod Anya- fogott a ködösítésbe James, - az a helyzet, hogy sejtelmem sincs. Azt viszont tudom, hogy mi volt az eredeti úticéljuk.
- És?
- Holloway.
- Mit keresnének dél-Angliában? - kérdezte Ron.
- Demetria dédszüleinek van ott egy háza- felelt a kérdésre James helyett Malfoy.
- Így van- adott igazat James a szőkének. - A másik kettő pedig elkísérte Alt vakációzni az asszonnyal. Durva buli lehet ott este- ült ki kaján vigyor az arcára.
- Lily! Te tudsz esetleg valamit ezen felül?- kérdezte a lányt az anyja egy velőig hatoló pillantással.
- Csak annyit, hogy Tria elrejtett Alban egy testemléket, ami alapján megtalálják őt.
- Ez lehetett a megfejtés a találóskérdésre, amit McGalagonynak küldött- tűnődött Harry.
- Te arról honnan tudsz?- kérdezte a Griffendél prefektusa az apját.
- Miután eltöltöttem feleslegesen két és fél órát a Szellemszállás átkutatásával, elbattyogtam az igazgatóhoz, és ő elmondta a találóskérdést.
- Bocsi, hogy beleszólok a csevejbe- szólt közbe Ron,- de honnan a francból ért két tizenhat éves gyerek a testemlék mágiához? Azt még a ravaszra se tanítják, ráadásul a nyomjelnek sikoltoznia kellett volna, mert ezek szerint a bűbájt a Roxforton kívül végezték el a nyári szünetben. Hogy nem tűnt ez fel senkinek?!
- Az Abszol úti bevásárláskor csinálta Tria, és egy gátat tett Al memóriájába. Akkor látta az emlékét újra, amikor Rosie elvégezte a feloldó gesztust- válaszolt Lily.
- Azt a mindenit- döbbent meg Hermione. - Mégis mit nem tudunk még a gyerekeinkről?
Erre a kérdésre James és Lily egymásra néztek, és kitört belőlük a röhögés.
- Mégis mi olyan vicces?- érdeklődött az apjuk, aki erősen kezdte elveszíteni a türelmét.
- Lássuk csak! - kezdte el sorolni a dolgokat Lily, miközben az ujján számolta, amit mondott. - A négyből egyik sem tanult egy hangot se az RBF-ekre, SVK-ból és átváltoztatásból pedig úgy vizsgáztak, hogy pajzsot emeltek bizottság elé, nehogy bajuk legyen. Mind a négynek két éve van inkarnálódott patrónusa. Soha nem kapták még el őket, mindig csak a következményeket látták a tanárok. Tavaly évvégén úgy ünnepelték a vizsgáikat, hogy négy órát töltöttek a tóban, és bulit csaptak a sellőknél. Képesek a birtokon belül is hoppanálni, és saját merengőt készítettek Rosie-ék hálószobájában. Rajtuk múlik, hogy ki mikor edzhet a kviddicspályán. Ja, és feltétel nélküli bejárásuk van a könyvtár zárolt részébe.
- Hugi!- szólalt meg James. - A legfontosabbat kihagytad.
- Tényleg!- csapott a homlokára a lány színpadiasan. Erre a felnőttek amúgy is pattanásig feszült idegeit tovább-borzolva összemosolyogtak. - A tiéd a megtisztelő lehetőség.
- Köszönöm...
- Mond már, hogy mi van még!- csattant fel Ginny.
- Hmm...- James vett egy nagy levegőt, és kimondta. - Az szuper négyes mindegyik tagja regisztrálatlan animágus.