Nem értette, miért volt ideges. Csak egy szimpla csók két olyan ember között, akiket soha nem ismert. A barátnak hitt személy, aki szerelmet vallott neki... Abban a pillanatban jött rá, hogy nem ismerte őt igazán. A másik illetőt, akit már egy párszor látott, de még soha nem beszélt vele, pedig már most gyűlölte. De miért?
- Ha levideózod, ahogy átöltözök, az álmodban foglak megfojtani. – hallatszott telefonjában a volt legjobb barátjának a hangja.
- Esküszöm, hogy nem foglak. – emelte fel egyik kezét, mivel a másikkal még mindig fogta a készüléket.
- Ajánlom is. – tűnt el a videóról.
Miért? Miért hagytad ennek a táncosnak, hogy láthasson téged reggel, mikor hulla fáradt vagy, de mégis nagyon aranyos? Eddig csak én láthattalak. Miért titkoltad ezidáig, hogy szeretsz? És én miért pánikoltam be, mikor szerelmet vallottál nekem? A kérdések ezerrel pörögtek a fejében.
- Minseok? – jelent meg egy lány az ingjében, mire kilépett gyorsan az appból és lezárolta a telefont. – Mit néztél?
Miatta.
- Csak Chanyeol küldött egy videót és azt. Mit hoztál? – ült fel érdeklődve.
- A kedvencedet. – ült le mellé. – Rántotta és...
Az arcát nézte, mégis máshol, máson járt az agya.
- Minseok, figyelsz? – legyezgetett a párja előtt a kezével.
- Persze.
- Mi mondtam akkor?
- Hhh... Bocsi.. –nézett szemeibe.
- Semmi gond. Van valami baj?
Igen, útban vagy, ahogy Jae is.
- Dehogy. – erőltetett magára egy mosolyt.
[Egy kis plusz rész Black_Witch_❤️❤️❤️]
ESTÁS LEYENDO
Magány-Xiuchen [Hun]
Historia CortaÍrva és publikálva: 2019 tavasz, 7. könyvem A legrosszabb az, ha nincs, ki segítsen rajtad. Jongdaenek lenne egy személye. Egy hőse. Egy megmentője. Ő viszont elfordult tőle. És a magány a lehető legrosszabb, ami történhet egy ember életében.