Mostohatestvér (YoonMin ff.) [szünetel]

Bevezető

Egy szombati nap volt. A haverokkal bandáztunk, lógtunk reggeltől estig, mint minden szombaton. Mi nem az a fajta társaság voltunk akik csak otthon ülnek és a telefont nyomkodják, mi ki használtuk a hétvégét és mindig programokat szerveztünk. Én egyedül élek édesanyámmal, édesapám a születésem előtt lemomdott rólam és mivel nagyon fiatalok voltak mikor én jöttem  édesapám nem vállalt fel, de édesanyám így is megszült és azótta egyedül nevel. Ami a haveri társaságomról nem mondható el, nekik jó családias életük van és az, hogy én az ő haverjuk lehetek jó érzéssel tölt el, mindig mikor velük voltam nem éreztem azt, hogy egy csonka családból származom és rá mutattak arra, hogy mindennél jóbban becsüljem meg édesanyámat aki így is szíve lelkét ki teszi értem születésem óta. Azótta is el mondhatom magamról, hogy boldog családdal vagyok meg áldva. Mi nem a kockák vagy a menők társasága voltunk, inkább csak úgy el voltunk a mi kis körünkben. A vasárnap a család napja volt, hétköznap a tanulással és az iskolával foglalkoztunk, kivéve én... Nekem randim van délutánonként, ami hatalmas titok mindenki előtt. A barátaim úgy tudják korrepem/szakköröm van. Anyámnak pedig azt mondtam, hogy a barátaimmal vagyok, de ez nem is téves annyira. Tényleg a barátommal vagyok, ki az életet jelenti nekem. De ezt a titkot nem tudom senkivel sem megosztani. A fiúk elitélnének miatta, Anyuval meg nehéz erről beszélnem...tudom meg értene de még mindig nehéz róla beszélni. Így a fiúkkal meg egyeztünk, hogy akkor a szombat a mi napunk lesz, most sem volt ez másképp, szombat reggel össze futottunk valahol ahol épp kedvünk tartotta és estig haza se néztünk, már lassan négy éve járunk minden szombaton össze, de ez a szombat más volt... mert meg ismertem... őt.