Mostohatestvér (YoonMin ff.) [szünetel]

~Nyolcadik~

Eddig sem tudtam nagyon aludni, de most, az izgatottság miatt gyakorlatilag egyből fel keltem amint sikerült egy kicsit el aludnom. Oldalra lestem Tae-éra aki mint egy kis cica úgy aludt, közben az egyik kis párnámat ölelgette. Nagyon aranyosnak találtam a látványát. Remélem valaki olyat fog majd találni aki teljesen meg becsüli őt. A másik oldara néztem az órámra és el csodálkozva döltem vissza, hogy még csak hajnali kettő van és nekem rohadtul aludnom kénne. Lehunytam a szemem, hogy azért még is csak aludjak valamennyit, de sehogy sem jött álom a szememre, így csak forgolódni tudtam az ágyamban, közben egyszer-egyszer Tae-éra néztem, nehogy fel keltsem az állandó mocorgásommal. A szemeim már lassan fel dagadtak a fáradságtól, de akármennyire is próbáltam, sehogy sem tudtam alundi és percenként néztem az órát, lassan már nem is kénne aludnom, mert mire el alszok kelhetek fel. Hirtelen ugródtam fel az ágyból mikor meg hallodtam valamit nagyon hangosan csörömpölni lentről.

-Ez mi volt?-Ugrok még egyett a plafonig mikor mellettem hirtelen Tae megszólalt.

-Fogalmam sincs.- Kikelve az ágyból indulok meg lassan az ajtó felé. Tae is egyből fel pattant és szorosan jött mögöttem. A zajok nem hagynak alább és némi szidkozodás is hallani lehet, de nem értem és nem hallom jól, hogy fel ismerjem. Tovább sétálva le felé a lépcsőn éreztem, hogy a szívem minjárt kiúgrik a helyéről a félelmtől és el fut jó messzire innen. Remegő lábakkal próbálok jó helyre lépni nehogy felborúljak a saját lábamban. Megfogtam Tae kezét, hogy ne hagyjam el őt és némi biztatás képen is, hogy még is csak meg tudjam ki az aki be tőr hajnali fél háromkor. Lassan nézek körbe a nappalin, ahol nem láttam semmit, így mentem a konyha írányába. Hirtelen megint egy hangos csörömpölést hallodtunk és egy hangos káromkodást, amint meg hallodtam a hangját megnyugodtam és léptem be hozzá a konyhába. Anya a konyhában forgolodott és nagyon keresgélt valamit és szinte minden egyes lépésénél majdnem össze esett.

-Anyu?!- Kapta hirtelen felénk a tekintetétt, amitől szinte fel borult és asztalba kezdett kapaszkodni. Anyuból árad az alkohol szaga amitől szinte rosszul lettem. Ez a viselkedés nem vall anyára, hisz sosem jött még haza ennyire részegen, sőt nem is láttam inni még eddig soha.

-Hogy hogy fent vagytok? És hogy hogy Tae itt van? - Anya von kérdőre engem amitől kicsit ideges lettem, ő jön haza full részegen hajnali fél háromkor és még ő kér számon engem, hogy Tae mit keres itt?

-Egyedül voltam! Meg kértem Tae-ét, hogy legyen itt velem! És te?! Miért ittál ennyit?! És hol voltál?!- Anya kitágult szemekkel néz a kiakadásom végett, de nem érdekel, tudom, hogy neki is fáj de ennyire el engedni magad sem kell. Anyu továbbra sem szólal meg és már kezdtem nagyon ideges lenni.

-Anyu!- szóltam rá idegesen, amitől kicsit meg ugrot, és lassan megteltek a szemei könnyekkel. Meg lágyúlt rajta a szívem és lágyan néztem rá. Sikerült anyát le ültetni az asztalhoz és mi is le ültünk mellé.

-É...n é..n csak...-Próbalta anya el mondani, hogy mit miért tett.

-Csak már... nem bírtam tovább.-

-És akkor az a megoldás, hogy le iszod magad?! - Ordítotam rá, mível nem nagyon érdekelte, hogy én is itt vagyok neki és inkább leitta magát a sárga földig.

-Nem csak...-

-Jó mindegy... Menjél és feküdj le aludt ki magad..-Szóltam végül rá, hogy nem is érdekel mit akar modnani hisz tök mindegy. Anya nagy nehezen fel állt az asztaltól és fel segítettük a lépcsőn be vittem a szobájába és lefektettem az ágyra és be takartam és színte egyből el is aludt. Tae-éval vissza mentünk a szóbámba de már csak arra van időnk, hogy össze pakoljuk a cuccainkat és mindent el végezünk mielőtt indulnunk kénne. Tae előtte meg reggelizett és már indulhattunk is a suli felé. Lassan sétáltunk mind a ketten gyakorlatiag hulla fáradtan. Anyának hála Tae is nagyon kevesett aludt, így biztos az első órát végig fogjuk aludni, a matek tanár örülni fog nekünk. A tegnapi zebránál megint meg álltunk és megint szembe jött velünk Dahee Jeongguk ezek szeint volt barátnője. Mikor el ment mellettünk szúros szemekkel nézett Tae-ére mint aki minjárt képes lenne egy mozdulattal meg ölni őt. Ezek szerint tudja, hogy Tae mondta el Jeongguknak, hogy meg csalja őt. De igazából magára vessen, hisz minek csalta meg akkor? Tae fel emelt fejjel ment el mellette mint aki jól végezte a dolgát. Persze amint messzebb értünk ki is röhögtük magunkat meg Dahee-t és így sétáltunk be a suliba, kicsit jobb kedvünk lett, de a fáradság erősebb volt és amint be értünk a padra dültünk, hogy kicsit pihenjünk mielőtt be jön a tanár. De persze, hogy mikor le tettem a fejem a padra egyből repült felém minden, radír darabtól kezdve az össze gyürt galacsinig minden, próbáltam kizárni őket a környezetemből. A matek órán Tae békésen aludt, de nekem nem ment, nem volt bátorságom egy ilyen osztályban el aludni. Megint ment a sok szidkozodás rólam, de most Tae-ét is bele vették, hogy miért vagyunk szerintük fáradtak, így mondhatni mi lettünk az "álom pár" akikről megy a sok pletyka. Ezt akartam el kerülni, hogy Tae-ét is bele rántsák, ő eddig olyan jól meg volt a suliban, de persze, hogy velem kellett találkoznia. Szerencsémre hamar vége lett az órának. Aminek nagyon nem örültem, hogy a következő megint tesi. Tae-ét fel keltve indultunk ki a teremből mikor már mindenki el hagyta a helyiséget. Én szokásomhoz hívem megint felszerelés nélkül kullogok az öltöző felé. Gondoltam meg állok az ajtó előtt és ott meg várom Tae-ét míg gyors át öltözik.