Mostohatestvér (YoonMin ff.) [szünetel]

~Kilencedik~

(Hétfő reggel)

Az ablakon be szürödő napfényre keltem fel még az ébresztő órám előtt. Gyors kinyomtam, hogy akkor már ne szóljon feleslegesen és hogy ne ijedjek meg a hírtelen hangforás miatt. Fel ültem az ágyamban és gondoltam fel hívom Yoongit, bár biztos, hogy még alszik Hoseokkal együtt, hisz minek keljenek fel ilyen korán, bár Hoseokról meg tudtuk, hogy nagyon korán kelő tipus. Így el vetettem az ötletem, hagyom még aludni majd suliból talán fel hívom, már ha szeretné. A hétvégén kicsit el bizonytalanodtam mert Yoongi nem úgy viselkedett mintha együtt lennék, de még úgy se mint egy pár akik épp most próbálnak össze jönni. Akármikor oda mentem hozzá mindig egy lépessel arrébb ment, ha meg fogtam a kezét mindig talált valamit amiért kihúzta az enyém közül. Egyedül az nem zavarta mikor csak úgy le ültem mellé vagy csak simán beszéltünk, persze este mindig mellette aludtam, mert mindig meg kért, nem értettem, ha úgy viselkedik velem ahogy Hoseokkal, mint egy baráttal akkor miért kéri meg, hogy vele aludjak, persze mindig bele mentem mert én csak örültem neki, de rosszul esik, hogy még mindig csak egy barátként tekint rám. Lehet el bizonytalanodott miután meg csókolt, lehet rájött mégsem érez irántam semmit csak nem tudja, hogy közölje velem? A két napban végig rosszul éreztem magam az miatt, hogy Yoongi szerintem nem is szeret, jó nem mintha eddig nem így lett volna, de akkor még egy csep reményt sem adott arra, hogy bármi másra gondoljak, de viszont mikor meg csókolt búcsúzáskor meg mikor újra látott akkor az ember mire gondoljon? Mert én már nem tudom. Annyira el gondolkodtam, hogy már csak a csengőre figyeltem fel. Ki pattantam az ágyból és indultam le, hogy be engedjem Tae-ét.

-Jó reggelt! Mi van el aludtál? Ilyenkor már rég kész szoktál lenni.- Mondja Tae és néz végig rajtam utána be megy a konyhába.

-Nem, sőt hamarabb fent voltam mint ahogy szólt volna az ébresztőm. Csak el gondolkodtam, hogy Yoongi miért viselkedik úgy velem mintha csak az egyik haverja lennék.- Mutatom fel mondatom végén a kávés csészét kérdő fejjel, hogy kér e. Tae csak bólintott.

-Ne aggódj lehet csak hozzá kell szoknia, hisz Hoseokon kivül soha nem volt senkije aki egy kicsit is törödött vele. Biztos fura neki, hogy valakit szereti és nem tudja ezt még kezelni, de úgy is rá fog jönni ha segítesz neki.- Le tettem Tae elé a kávéját és gondoltam le ülök vele szemben mikor rájöttem, hogy én még nagyban pizsamában vagyok.

-Gyors fel futok átöltözni és a cuccaimért.- Fel mentem az emeletre ki vettem a szekrényeből egy szűkebb szagatott farmert és egy egyszerű mintás pólót. Gyors át is kapkodtam magamon a ruhákat. El futottam még a fürdőbe a teendőimet el végezni. Végeztével fel is kaptam a táskám és már mentem is le Tae-éhez, aki már meg is itta a kávéját és épp a mosogatóba tette a poharát.

-Indulhatunk!- Tae értette és már jött is utánam. Be csuktam az ajtót és bezártam magunk mögött, és nem érdekelve azt, hogy épp el késünk szépen lassan sétáltunk a suli felé. Közben végig azon gondolkodtam amit Tae mondott, vajon tényleg csak azért viselkedik így Yoongi? Végülis el jött velünk és most is épp Hoseok rokonánál vannak.

-Akkor szerinted csak hozzá kell szoknia, hogy valaki aki nem Hoseok szereti őt?-

-Sőt biztos vagyok benne. Ha sokat van veled akkor biztos, hogy rájön.- Szeretnék benne reménykedni, de valami nem nagyon engedi, hogy teljesen reménykedjek benne. Tovább sétálunk mikor már közel értünk a sulihoz épp hallodtuk, hogy be csengettek az első órára. Ugyan olyan tempóban sétáltunk tovább az iskola felé nem is zavartatva magunkat, hogy be kénne érni, egy kis késés miatt nem lesz baj. Bent kicsit rákapcsoltunk, hogy a tanárok azt higgyék, hogy egész eddig siettünk be. Be kopogtunk majd be is nyitottunk és kedves matek tanárunk kicsit sem kedves tekintettel fogadott minket.