~Tizenkettedik~

1.3K 79 18
                                    

Álmosan fordultam a éjjeli szekrényem felé, hogy ki nyomjam a telefonom az ébresztőm. Már vagy egy öt perce nyomkodom mire le realizálom, hogy ez nem az ébresztőm, hanem a csengő hangom. Rá emelem a készülékre a tekintettem amin Taehyung nevét pillantom meg. Gyors el húztam a zöld gombott és már emeltem is a fülemhez.

-Jó reggelt Tae.- Mondom kicsit rekedtes hangon.

-Bocsánat, hogy korábban keltettelek, de azt szeretném kérdezni, hogy kivételesen nem maradhatnánk nálad suli helyett?-

-Valahogy le beszélem anyuval. De ezt meg beszélhetük volna akkor is mikor át jösz.-

-Tudom, de nem bírtam várni muszáj volt előtte meg kérdeznem.-

-Miért valami baj van Tae?-

-Nem, nincs csak...gondoltam kivételsen ma nálatok maradhatnánk.-

-Hát jó Tae hiszek neked.-

-Köszönöm, akkor a szokásos időben ott leszek nálad.-

-Rendben.- És bontotta is a vonalat. Kicsit félek, hogy Tae miért döntött úgy hirtelen, hogy nálam akar maradni suli helyett. Remélem nincs nagy baj. Kicsit még fetrengtem az ágyamban, gondoltam akkor már vissza alszok egy kicsit mire eszembe jutott, hogy még el kell akkor érnem anyut. Ki másztam az ágyból és le mentem a konyhába remélve, hogy ott találom. Balszerecsémre nem volt a konyhában, így fel mentem a szóbájába hátha alszik még de ott se volt. Biztos előbb ment be dolgozni, akkor majd délután le beszélem vele. Vissza indultam a szóbám felé, az ajtóban meg hallodtam az ébresztőm. El felejtettem kikapcsolni. Most már nem alszom vissza felesleges. El vonultam a fürdőbe a teendőimet el végezni. Amint végeztem ki léptem a fürdőből. Gondoltam nem öltözöm át jó vagyok én pizsamában is ha már nem megyünk suliba. Le indultam a konyhába reggelizni valamit és el készíteni Tae-énak a kávéját. A hütőhöz lépve a cetlin van egy szívecske rajzolva amit minden bizonnyal anyu rajzolt oda. Kivettem a hütőből a nekem tetsző dolgokat és készítettem magamnak reggelit. Közben a kávéfőzőhöz léptem és kapcsoltam be, hogy mire Tae ide ér legyen friss kávéja. Le ültem az asztalhoz el fogyasztani a reggelim és hallgattam, ahogy a kávéfőző készíti a kávét. A reggelim végeztével el pakoltam magam után mikor meg hallodtam Tae kopogását.

-Gyere!-

-Jó reggelt Jiminie.- lép be egy lehangolt Tae a konyhába és ül az asztalhoz.

-Tae mitől vagy ennyire el kenődve?-

-Csak nem sokat aludtam.-

-Miért? Nem tudtál aludni?- Teszem Tae elé a kávéját és le ülök vele szemben. Tae csak bólogat az előző kérdésemre.

-El mondod, hogy mi történt?- Tae lassan kortyolgatja a kávéját végül le teszi az asztalra és egy fáradt sóhajt enged ki ajkai közül.

-Tegnap mikor el mentettek Yoongival kettesben maradtunk Hoseokkal és el kezdett Jeonggukról kérdezősködni hogy miért őt akarom ennyire és miért hagyom, hogy fájdalmat okozzon nekem. El mondtam neki, hogy Jeongguk azótta meg fogott mióta előszőr láttam és hogy nem okoz nekem fájdalmat csak éppenségel barátnője van és ennyi erről nem ő és nem is Dahee tehet. Erre ő el kezdte ugyan azokat mondani mint Yoongi én meg össze vesztem vele, egy darabig nem szóltunk egymáshoz, de Hoseok végül elnézést kért és hogy nem úgy gondolta csak nem bírja nézni, hogy Jeongguk miatt szenvedek. Végül meg beszlétük és azt mondta, hogy ő is így volt nagyon sokáig és nem tett semmit, de most már nem hagyja, hogy még egyszer ez legyen és közvetlen elém lépet, meg fogta a derekam és hosszan szemezett velem, közben azt mondta, hogy ha vele lennék soha nem esne bajom. Végül majdnem meg is csókolt csak meg jötettek.- Kicsit lesokkolt Tae meséje vajon mi lett volna ha később megyünk vissza? Ezek szerint Tae ezen gondolkodott és biztos ezért nem tudott aludni.

Mostohatestvér (YoonMin ff.) [szünetel] Onde histórias criam vida. Descubra agora