"Stark?...Starks!?"

2.

*Collin szemszöge*

Tegnap délután egy Pepper Potts nevű nő zaklatott telefonon. Azt mondta, hogy ismeri Tonyt, a bátyjámat. Persze higgyem is el. Már minden harmadik ember aki felhív nem utánam hanem a bátyám iránt érdeklődik. Akkor cseszdmeg hívogassa őt. Aki egyébként tisztába sincs a létezésemmel. Annyira utálom! Hogy lehet valaki ennyire szörnyű testvér? Mindig a saját célja lebeg a szeme előtt. Mikor kicsi voltam, Ő már felnőtt volt. Elköltözött, sosem látott. Egyfolytában dolgozott. Mikor a szüleink hívogatták, nem vette fel. Aztán anya meghalt. Évekre rá apa is. Akkor voltam tizenhét. Soha nem tudott rólam a bátyám. Annyira de annyira...arrogáns! És...ajh...
Megint zaklat valaki. Ismetlen szám. Nem hiszem el. Felveszem, hátha utána nem hívogat.
-Halló? Itt Collin Stark.-Forgattam meg a szemem.-Mégegyszer mondom hogy nem szervezek találkozót Tony Starkkal önnek.
-Maga komolyan Collin Felisa Stark?-Képedt el a vonal másik végén egy férfihang. Ismerős volt, de nem tudom honnan. Ismerős volt, de mégis idegen.
-I...Igen. Miért?-Nem hiszem el, hogy ez komolyan engem keresett.
-Én Steve Rogers vagyok.-Mutatkozott be a férfi. A neve is ismerős volt, de nem társult az emlékhez arc.
-Örvendek. Úgytűnik engem már ismer.-Nevettem fel kínomban.
-Igen. Tudja mit szeretnék?
-Ömm...Nem. De utoljára is elmondom hogy nem tudok Tony Starkkal találkozót szervezni önnek.-Sóhajtottam.
-Ó, nem találkozó kell nekem. Hol lakik maga?-Tette fel az érdekes kérdést.
-Öhh...Ne haragudjon, de fogalmam sincs ki maga és mit akar tőlem.-Kezdtem magyarázni.
-Azt akarom, hogy jöjjön el ide, a Stark Toronyba.-Mondta Steve még mindig halál nyugodtan.
-Mi a...Miféle Stark Torony? Mi a francról zagyvál maga?-Vontam fel a jobb szemöldököm. Stark Torony. Az.
-Ide tud jönni? Sürgős lenne.-Siettetett a férfi.
-Ömm...Hogy menjek oda? Hol van ez egyáltalán?-Kérdezgettem.
-New Yorkban van. Ezért kérdeztem hol lakik. Ha megadja, holnap reggel magáért megyünk.
-Rendben...? Wales, Highsagent Street 280. Mikorra várjam magukat?
-Fél tíz. A viszonthallásra.-És lerakta a kagylót.

Elindultam összepakolni. Két bőröndbe fértek bele a cuccaim. Aludni nem tudok. Azóta sem. Olyan naiv vagyok! És ha kirabolnak, vagy bérgyilkosok? A fenébe is!
Csodás, hajnali kettő. Najó, megpróbálok legalább nyolcig aludni.

Ezaz, sikerült! Aludtam! És mindenem össze van pakolva. Hirtelen eltűnésem senkinek nem fog feltűnni. Forever alone, senkim nincs. Ráadásképp az egyetlen élő családtagom, a bátyjám le sem szarja hogy élek. Ez annyira fáj! Egész eddigi életemet az ő árnyékában éltem. Ezek után is így lesz? Stark Torony, huh? Azt sem tudom mi az. A családunké, vagy mi? Jó vicc.
Felöltöztem, és emberi kinézetet varázsoltam magamnak. Fekete, kusza hajam most fegyelmezett kontyban volt. Kék szemem, amit anyámtól örököltem, most csillogott az izgatottságtól. Vajon komolyan eljönnek? Nem csak átvertek? Vajon milyen lesz New Yorkban?
És gondolatmenetemet a csengő szakította félbe. Kicipeltem a bőröndjeimet az ajtóhoz, majd kinyitottam azt.
-Jó reggelt.-Előzött meg, egy toronymagas férfi. Hirtelenszőke haja be volt állítva. Tisztakék szeme volt, nem mint nekem. Nekem van benne barna is.
-Jó reggelt. Maga bizonyára Steve Rogers.-Állapítottam meg ismerős hangjáról, amit tegnap a telefonban hallottam.
-Igen. Mehetünk?-Bólintottam, majd beültünk egy szürke autóba. Egy szőke, hosszúhajú nő vezette.
-Szóval...-Törtem meg a kínos csendet-Miért is volt olyan sürgős engem elhozni Walesből, és New Yorkba vinni?
-A bátyja kész idegroncs.-Mondta a nő, majd sokatmondó tekintettel rámnézett.
-Önök ismerik!?-Képedtem el.
-Hát persze! Ráadásul...
-Ráadásul a Stark Toronyban élünk vele együtt. Khmmm...-Mondta a nő, mintha tudta volna mit akar mondani Steve. Aztán úgy nézett a szőke férfira, mintha a szemével elégetné. Majd megrázta nemlegesen a fejét, és újra az út felé fordult, ami akkorra kitisztult előttünk.
-És mégis meddig kell New Yorkban maradjak?-Tettem fel a kérdést visszagondolva a komfortos kis házamra.
-Hát, az a bátyjától függ.-Vonta meg a vállát a nő, mintha ez olyan mindennapi lenne, hogy van egy milliárdos bátyád, aki nem tud rólad, idegroncs lett, te pedig egyszer csak beállítasz hozzá, hogy a húga vagy, csak ő egész életében leszarta! Azt a rohadt.