-3 évvel később-
-A kis Tony 4 éves-Tony a szőnyegen játszott, amíg én olvastam. Bruce éppen ebédet csinált a konyhában.
-Anyu?-Kérdezte az apró fiúcska.
-Mondjad, drága.-Csuktam be a könyvet, és raktam le a kanapéra.
-Mikor megyünk megint Morganhez?-Mászott fel mellém a kanapéra.
-Hétvégén, Tony. Apa még holnap meg azután dolgozik, és szombaton megyünk. Ottalszunk majd, rendben?-Söpörtem ki arcából pár göndör, fekete tincset.
-Az olyan sok időőő!-Kászálódott le az ülőberendezésről.
-Hova mész?
-Megkérem aput hogy dolgozzon gyorsabban!-Szaladt a konyhába.
Erre akarva-akaratlan felnevettem. Mire a konyhába értem, Bruce éppen azt magyarázta az apró másolatának, hogy nem tud gyorsabban dolgozni. Az ajtófélfának támaszkodva figyeltem a jelenetet, aztán Bruce nevetve megingatta a fejét, és rámnézett. Erre elmosolyodtam. Tony fájdalmas arccal futott vissza hozzám.
-Nem tud gyorsabban dolgozni!-Puffogott.
-Majd amíg dolgozik, mi játszunk, és elpakolunk, jó? Hogy mire indulunk, ne kelljen kapkodni.
-Jóóó!-Rohant a szobába Tony, hallva az ötletet. Nevetve megingattam a fejemet, és utánakiáltottam.
-El ne essél!
Aztán odamentem Brucehoz, és megcsókoltam. Ez hiányzott már.
Majd mezítlábas futóléptek.-Fúj! Anyu, azt mondtad játszunk!-Rángatta a nadrágomat.
-Megyek már, megyek.-Nevettem fel. És elindultunk vissza a nappaliba.
-Ne éljétek nagyon bele magatokat, negyed órán belül kész az ebéd!-Nevetett Bruce.
-Oké!-Kiáltott Tony, és leült a földre.
-Hú, mennyi játékot hagytál itt. Nem akarod vissza vinni a szobába azt amelyik nem kell most?
-Nem, mind kell. Az előbb egy kicsit elestem, de nem fájt!-Büszkélkedett.
-Akkor jó.-Nevettem fel.-Viszont addig amíg játszol, pakolok, mert ez nem állapot.
-Mhm...-Mondta, és magában énekelgetett. Gondolom valamit, amit egy mesében hallhatott.
A dallam egyre ismerősebb lett.
-Mit dúdolsz, Tony?-Kérdeztem, az autópályát építőtől.
-Amit Morgan is énekelt.-Mondta a játékából fel sem nézve.
-Ő honnan ismeri?
-Nemtudom.
Sokra jutottam. Pedig ez valami szörnyen ismerős, és nem tudom honnan. Az elmúlt években nem nagyon énekeltek nekem, mindössze Bruce, kétszer. A többi alkalommal én énekeltem neki, vagy Tonynak. És ilyenre nem emlékszem.
YOU ARE READING
"Stark?...Starks!?"
FanfictionTony. Steve. Stark Torony. Pepper. A Bosszúállók. S.H.I.E.L.D. És valaki, aki eddig sosem tűnt fel a világnak. Mert valaki mellett eltörpült. A saját bátyja sem tudott róla. Ami neki szörnyen fájt. De rátalál sokmindenki. Beleértve a szerelmet is. M...