"Stark?...Starks!?"

7.

Jarvis felé vettem az irányt.

-Jó estét, Javris.-Köszöntem a mesterséges intelligenciának.-Pepper merre jár?

-Jó estét Miss Stark. A tetőteraszon önre vár. Két nemfogadott hívás és egy hangüzenet van Peppertől önnek.-Ó, hogy a franc egye meg! Elfelejtettem hogy lenémítottam Jarvist az időjárásjelentései miatt.

Elindultam a tetőre. Igen, pizsamában. Az elmúlt órákban történtek után már mindegy hogy pizsama vagy kosztümruha van rajtam.
Lift...Lépcső....Lift...Tető.

-Szia!-Előzött meg a nő a köszönéssel. Hallotta a lépteim.

-Szia. Hát te hogyhogy itt vagy?-Kérdeztem. Teljesen felesleges volt, mert tudtam miért van itt az éjszaka közepén.

-Kivagyok Stevetől...-Csapott homlokára.

-Én is. Mi volt ez tőle? Miért csinálta, ha még Tonyt szereti? Annyira, de annyira értelmetlen ez az egész! És aki a legszarabbul jön ki ebből, az Tony!-Fakadtam ki. Örülök, hogy van akivel megoszthatom a gondolataimat.

-Azt mondta, Ő sem tudja mi volt az, amit csinált. Pedig én azt mondom, hogy egy katonának tudnia kéne uralnia tetteit.-Mondta a gyér igazságot.

-Neked nagyon igazad van.-Pillantottam le a fényfürdőző városra. Az éjjeli lámpák és reklámtáblák sokasága kivilágította a várost. Hogy tudnak így aludni ott?

-Egyébként...-Készült témát váltani Pepper.-Hol van Tony meg Steve?

-Elküldtem őket aludni.-Mondtam félvállról. Beszélgetőpartnerem ekkor érdekesen, inkább tisztelően pillantott rám.

-Szótfogadott?-Ennyi volt a reakció.

-Mármint ki?-Nem tudtam most kire céloz.

-Steve. Ki más?-Forgatta meg a szemét, mintha az a név valami szitokszó lenne.

-Persze. Magával vitte Tonyt is, mert mondtam. Megkérdezte, hogy kell e neki pizsama. Aztán annyit válaszoltam rá, hogy mit tudom én, nem az anyja vagyok.-Vontam meg a vállam. Nem értettem mi olyan csodálatos abban, hogy meggyőztem Stevet.

-Hű, te igazán meggyőző vagy. Az egyetlen ember akivel szót ért az Tony. Még az én ajánlásaimat is csak néha fogadja csak el.-Megint szemforgatás.-Fogalmam sincs mi üthetett belé.

-Én sem...Annyit tudok, hogy ha kell akkor elmegyek. Nem fogom tönkretenni a szerelmüket. Ha én vagyok a probléma, a jelenlétem akkor elmegyek, mert van egy házam. Nem mellesleg messze, de van.-Megint könnyek gyűltek a szemembe. A legközelebbi fotelbe lekuporodtam. Pepper utánam jött, ő pedig a mellettem lévő fotelbe ült. Lábaimat magam elé felhúztam.

-Inkább oldjuk meg. Nem akarom hogy csak emiatt menj el. Ha kell, elküldjük azt a fatuskót egy pszchihiáerhez vagy elmegyógyintézetbe, de nem mész el.-Nevetett fel. Én csak elmosolyodtam.

-Köszönöm. Nem tudom mióta nem volt részem ennyi szeretetben, amennyit ezalatt a néhány nap alatt kaptam.-Mosolyogtam még mindig.

-Jó helyre kerültél, nem mondom. De van még mit javítani.-Bökött a fejével hátra, gondolom Stevere vagy Tonyra célozva.

-Nem rosszindulat, de van.-Helyeseltem.

Hirtelen a hátunk mögül lépések hallatszottak. Mindketten hátrafordultunk, ugyanabba az irányba. Tony. Zavart arckifejezéssel állt előttünk, látszólag kimerülten. Legalább egy órája küldtem el őket aludni. Fogalmam sem volt mi történt, de nem is nagyon akarom tudni. Legyen az ő titkuk amit sejtek. Köszönjük.

-Szia Tony. Ez meg mégis kinek a felsője?-Kérdezte Pepper teljesen feleslegesen. Egyértelmű volt hogy nem a sajátja. A kérdezett személy azzal a tipikus: "most komolyan?" nézéssel válaszolt.

-Egyértelmű.-Törtem meg a csendet.

-Igaz. Szóval, mi szél hozott erre?-Folytatta a nő.

-Beszélgetni akartam valakivel.-Egyszerű és lenyegretörő választ kaptunk.

-Miért, kicsoda Steve?-Mondtam iróniától csöpögő hanggal.

-A barátom...?-Szóval testvércsata. Gúnyos módon kaptam a választ. Ha Pepper nem állít le minket, talán egymás torkának is esünk.

-Nyughassatok. Miről akartál velünk beszélni?-Parancsolt ránk Pepper.

-Az eddig történtekről.-Folytatta a bátyám, már normális hangnemben.

-Oké, hallgatunk.-Néztem össze a mellettem ülő nővel.

-Szóval...Kibékültünk...?-Nem hazudik jól.

-Bővebben? Bátyus, szarul hazudsz. Mondjad, mi volt.-Nógattam a testvéremet.

-Tényleg nem hazudsz jól. És tudod hogy bennünk megbízhatsz.-Erősítette meg a gondolataimat Pepper.

-Jó...Azt érzem, hogy meggyengült a kapcsolatunk. Mintha már nem is szeretne annyira...És én nélküle biztos, hogy nem bírnám. Nem lehet azzal mit kezdeni, ha szeretünk valakit...És a probléma ez...-Az utolsó mondatot nagyon halkan mondta. Az újságokban, a tévében, mindenhol nagyon menő, érzelmetlen volt. Most pedig könnyezve áll előttem. És minden miattam van.

-Szegénykém...-Sajnáltam meg. A fotel háttámláján átverekedve magamat kimásztam onnan, és átöleltem.-Mi ittvagyunk.

-Igen.-Erősített meg a vörösesszőke hajú nő.

-Annyira köszönöm...-Ölelt még szorosabban.

-Nézd, Tony...-Kezdtem bele, és eltoltam magamtól hogy a szemébe nézzek.-Ha kell, elmegyek innen. A te boldogságod fontosabb mint az, hogy én itt szívom a levegőt és nem Walesben. Ezt már Peppernek is mondtam. Ott van egy házam, otthonom. Van hová hazamenjek. És tudom, hogy hogyha elmegyek minden jobb lesz, és semmi vizet nem fogok tovább zavarni. Ti élhetitek az életeteket, és én is.

-Ne...Nem hagyhatsz itt minket!-Tiltakozott az, akihez az imént beszéltem.

-Tony...Ha ez a helyes, akkor így kell lennie. Kérlek, ezt értsd meg. Itt rólad és róla van szó. Ez nem egy mese, hogy csak úgy vagyok.-Sóhajtottam.-Sajnálom.

Könnyfátyol lepte el a szemem. Kétfelől ölelést éreztem. Jó tudni, hogy szeretnek. De sokkal jobb lenne azt tudni, hogy kettejük közt minden rendben van. Most megingott a kapcsolatuk, mert felszínen vagyok. Szörnyű ezzel a gondolattal élni.

-Tony, Pepper. Holnapután indulok. Veszek repjegyet.-Töröltem le könnyeimet.

-Ne! Nem mehetsz el! Kellesz ide!-Kiáltotta Tony.

-Értsd meg kérlek, hogy ez a te javadat szolgálja! Nem az enyémet! Nem viccből mondom hogy miattam romlott meg a kapcsolat! Igenis miattam van! Mint minden más!-Adtam ki mindent ami bennem volt. Ami a szívemen az a számon.

-Ő akarja. Igaza van, a te javadra megy. Segíteni akarunk, Tony.-Magyarázott Pepper is.

-Váltsunk témát.-Mondtam halkan.-Mármint az elköltözésemről.-Tettem hozzá gyorsan, mert érdekelt még egy s más.

-Nem rossz ötlet.-Helyeselt a nő.

-Szóval...Én mondtam igazából Stevenek hogy menjetek aludni...Fogalmam sincs mi történt, és mit csináltatok ti, de feltűnt hogy nagyon nem a te ruhádban vagy.-Vontam fel kérdőn a szemöldökömet.

-Öööö...

-Köszönjük a tartalmas beszámolót, mindenki tudja mi volt.-Rendezte le gyorsan Pepper.-Ezt majd négyszemközt, oké?

Nevetve bólintottam. A testvérem ugyanígy.

-Tony, te eddig is szörnyű voltál, de Collinnal az oldaladon kikészítesz.-Nevetett a beszélgetőtársunk.

-Tudjuk Pepper, tudjuk.-Mondtuk egyszerre, lerendezve a témát.