Haikyuu x Reader

Tiltott Gyümölcs

Kuroo Tetsurou

1 másodperc...

 
Ennyi kellett ahhoz, hogy beleszeress a legjobb barátnőd barátjába. És nem tehettél ellene semmit. Pedig tudtad, hogyha ez kiderül, akkor nagyon nagy baj lesz. De mégsem bántad meg. Rögtön érezted, ez nem valami múló dolog. Mert ilyet eddig még sohasem tapasztaltál. Attól az egyetlen egy pillanattól kezdve gyökerestül megváltozott az életed. És nem feltétlen a helyes irányba. Ám téged ez nem érdekelt. Csak annyit tudtál, hogy szereted Kuroo Tetsurout és kész...

- [V/Név]-chan vigyázz! - sikította hirtelen valaki a nevedet, de már késő volt.

Nagy elmélkedésed közepette sajnos elfelejtettél figyelni a környezetedre és nem vetted észre, hogy egy kék-sárga gömb száguld feléd. Ígyhát az rohadt erősen arconcsapott. Egy pillanatig szinte nem is tudtad, hogy mi történt, aztán megérezted a bénító fájdalmat az orrodban és eléggé szédültél is.

- Úristenem, [K/Név] jól vagy?! - rohant rögtön oda hozzád a legjobb barátnőd, hogy megnézze van-e valami bajod, de amikor végre lefékezett melletted, ijedten felkiáltott - Te jó ég! Valaki hozzon egy törülközőt!

Eleinte egyáltalán nem értetted, hogy mi baja van, ám amikor lehajtottad a fejedet, azonnal rájöttél. Az orrod valami eszméletlenül vérzett. Konkrétan patakzott belőle a vörös folyadék. Gyorsan odakaptad a kezeidet, de az sem segített. Hirtelen egy kezet éreztél a válladon. Lassan megfordultál és Kuroo aggódó arcával találtad szemben magadat.

- Én annyira sajnálom [V/név]-chan! Azt hittem, hogy figyelsz és... és... - nem tudta befejezni a mondatát, mert a mutatóujjadat ajkaira helyezted.

- Nincs semmi baj, Kuroo-san! Nem a te hibád, hanem az enyém. Én nem voltam itt fejben. Szóval ne merészeld magadat okolni a történtek miatt! - mosolyogtál rá kedvesen - Egyébként is. Semmi ba... - kezdted, de még végig sem mondtad a mondatot, már érezted, hogy rohadtul szédülsz.

Tehetetlenül tántorodtál meg és már estél volna el, ám a fiú gyorsan megragadta a csípődet és magához ölelve megtartott. A gyomrodban a pillangók azonnal feléledtek és vad táncra perdültek. Abban a pillanatban nem érdekelt, hogy a csapattársaid és az övéi titeket figyelnek. Csak élvezed fekete hajú szerelmednek a közelségét.

- Na, itt vagyok! - érkezett meg mellétek nagy hévvel Sakura. Egy hálás pillantással vetted el barátnődtől a fehér törülközőt.

- Köszönöm! - motyogtad, de utána gyorsan el is fordultál tőle, mert nem bírtál a szemébe nézni.

Féltél, hogy dühös lesz azért, amiért ilyen helyzetben talált téged a barátjával. Ám amikor véletlenül összetalálkozott a tekintetetek ő csak egy hatalmas vigyort küldött feléd. Megkönnyebbülten viszonoztad a gesztusát, aztán megszólaltál.

- Szerintem én most lemegyek a gyengélkedőre, de ti nyugodtan folytassátok a meccset! - mondtad, majd elléptél Kuroo mellől és lassan elindultál.

- [V/név] jobb lenne, ha valaki lekísérne téged az ápolónőhöz. - szólt utánad az edző, Nekomata-sensei.

Te csak megráztad a fejed, ami persze nem volt a legjobb tőled, de ezt a világért sem ismerted volna be.

- Nem kell, elboldogulok egyedül is. Nemsokára úgyis visszajövök. - ellenkeztél továbbra is, aztán elindultál kifelé a hatalmas csarnokból.

Ám még el sem érted a kijáratot, amikor minden egy furcsa szögben kezdett el dőlni. Annyira rosszul voltál, hogy nem tudtál már mit csinálni, ezért csak vártad a becsapódást. De az nem következett be. A meleg kéz, mely alig egy pár másodperccel ezelőtt lemondóan elengedett, most határozottan újra elkapta a derekadat. Aztán a térdhajlatod alá nyúlva megragadott és menyasszony-pózban felemelt.