Olaszországi kaland

Váratlanul

Eltelt pár hét amióta találkoztunk Asiaval, de hiába töltök sok időt Allie ágyában nem bírom kiverni a fejemből.
Azt hiszem beleszerettem, ez mostmár egyértelmű. Ő azóta nem írt, én pár nappal később írtam neki egy üzenetet amiben leírtam, hogy sajnálom ha megbántottam valamivel, de nem reagált pedig látta.
Francescanak szoktam kiönteni a szívem, aki mindig elmondja hogy nem kellene kihasználnom Allie-t, vennem kéne a bátorságot és megkeresni Joannat.
Allie-vel kapcsolatban nagyon is igaza van, így úgy döntöttem véget vetek ennek és csak a barátja akarok lenni, bár nem tudom ez mennyire kivitelezhető az ő részéről, remélem nem kezdett el többet érezni irántam.
Reggel az egyetemre indulva felhívtam, hogy ebédszünetben ehetnénk együtt amire igent mondott, hiszen szabadnapos.
Kicsit idegesen vártam az egyetem közelében lévő bisztronál ahova megbeszéltük a találkozót.

- Szia! - köszönt és adott egy puszit az arcomra.

- Szia! - viszonoztam azt. Menjünk be.

Leültünk az egyik asztalhoz, rendeltünk inni és enni majd miután elment a pincér beszélgetni kezdtünk.

- Valami baj van? Gondterheltnek tűnsz. - kérdezte.

Sóhajtottam, majd belekezdtem.

- Jól ismersz. - mosolyogtam. Tudod jól, hogy ami köztünk van nem mehet tovább. Előbb-utóbb valakinek ez már nem csak a szexről fog szólni és én ezt nem szeretném. Te egy fantasztikus nő vagy, nem ezt érdemled. - néztem a földre. Tudod, miért is kértelek erre de semmi értelme, nem tudom elfelejteni, azt hiszem beleszerettem.

- Lexi - néz a szemeimbe és megfogja a kezem. Tudtam jól, hogy ez lesz sőt egy ideje már számítottam arra, hogy hamarosan megtörténik ez a beszélgetés. Már egy ideje láttam rajtad, mintha bűntudatod lenne miután együtt voltunk. Nem mondom, hogy nem éreztem magam jól veled, de ez így tényleg nem mehet.

- Köszönöm, hogy megérted.

- Nincs mit ezen megköszönnöd. A szerelem a legváratlanabb pillanatban csap le és sosem tudhatod kibe szeretsz bele.

Megérkezett az ebédünk, gyorsan megettük majd én visszamentem az egyetemre. Abban maradtunk, hogy Allie kér egy kis szünetet, hogy távol legyen tőlem mert el kezdett valamit érezni irántam, de később szeretne a barátom lenni mert nagyon megkedvelt. Ettől én sem zárkózom el, hiszen a sok szex mellett megismertem és fontos lett nekem, csak nem úgy mint ahogy ő szeretné.

Letudva a délutáni órákat is muszáj volt tanulnom, hiszen holnap lesz egy vizsgám amire eddig nem sokat készültem.
Tanulás közben rezgett a telefonom, egy értesítést kaptam.
Az Imoco meccset játszik péntek este Conegliano-ban.

Azt hiszem itt az alkalom, mondtam magamban.
Később fel is hívtam Francescat, hogy eljönne-e velem. Ő persze igent mondott, kíváncsi milyen is Asia illetve ránk fér egy kis közös program hiszen én sokat voltam Allie-vel ő meg a pasijával.

Már péntek van, kezdtem kicsit ideges lenni nem tudtam hogyan fog reagálni Asia ha meglát. Féltem, hogy nem azt a választ kapom amit szeretnék.
Barátnőm 16 órára érkezik, addigra el kell készülnöm.
Gyorsan lezuhanyzok, aztán jön a ruhaválasztás ami nem ment a leggyorsabban, de végül ezt választottam.

Pici smink, táska és kocsikulcs, semmi más nem kell így már indultam is, hiszen nemsokára ideér Francesca, ő sosem késik, nem úgy mint én. Szóval a felső nagyon is rám illik.

Egyszerre értünk az autóhoz barátnőmmel, be is ültünk és már úton is voltunk Coneglianoba.
Végig beszélgettünk, énekeltünk de ahogy megláttam a várost jelző táblát, úgy kezdtem el izzadni, a szívem a torkomban dobogott.
Még mielőtt bementünk volna a Palaverdébe,még ettünk valamit hiszen nem volt időnk ebédelni így mindketten farkas éhesek voltunk, bár azt sem tudom hogy bírtam enni.

A csarnokban volt még hely a kispadok közelében, így elég közel voltunk a csapatokhoz.
Ez a mérkőzés a felkészülés utolsó szakaszában volt, így annyira sokan nincsenek, de kevésnek sem mondhatnám.
Elfoglaltuk a helyünket, egyből Őt kerestem. Természetesen a hálónál volt, amit pozíciója megkövetelt és adogatta társainak a labdát. 10 perc sem telt el, amikor felálltak a csapatok és köszöntötték a nézőket, majd el is kezdik a találkozót.
Tekintetünk egy pillanatra találkozott, mosolyogtam mi mást tehettem volna, annyira jó volt ennyi idő után újra látni. Ő kicsit meglepve nézett, de mintha picit mosolygott volna.

Jó mérkőzés volt, izgalmas labdamenetekkel, de ami a legfontosabb Imoco győzelemmel. Még most sem tudom megfejteni, hogyan láthat így előre mindent, hogy bírja így átlátni a játékot,megfejthetetlenül profi.
Mi még ott ültünk és én csak néztem Őt, annyira gyönyörű még másfél óra játék után is.
A játékosok leültek nyújtani, a szemembe nézett, megfordult és úgy ült le a többiek közé Robin mellé, akivel beszélgetni kezdett és aki többször rám is nézett.

- Ajj Francesca menjünk, ez most nekem nem megy.

- Nyugi Lexi, semmi baj, próbáld meg.

- Nem, menjünk! - mondtam kicsit idegesen.

Barátnőm nem ellenkezett tovább, vettük is a táskáinkat elindultunk kifelé. Mégegyszer ránéztem, de mivel továbbra is háttal volt nekünk nem látta hogy nézem és elindultam kifelé.
Már majdnem a kijáratnál voltam, amikor meglepetésemre a nevemet hallottam.

- Lexi kérlek várj! - szólt utánam Asia.

- Szia! - csak ennyit bírtam kinyögni.

- Szia! - mosolygott. Tudnánk váltani pár szót? - kérdezte.

- Természetesen. - ránéztem barátnőmre aki egy nagy vigyorral az arcán kiment.

- Elnézést szeretnék Tőled kérni a múltkori miatt!

- Semmi probléma.

- De, nem tudom mi ütött belém. Kárpótolni szeretnélek, szóval esetleg ráérsz most? - kérdezte kicsit zavarban.

Hello everyone!

Itt is az új rész, tudom mocsok vagyok hogy itt hagyom félbe :)
De ígérem, nem kell sokat várnotok a folytatásra.