Untitled Part 16

2K 72 0
                                    

Tegnap este ugye kiraktam a cicababát, és Lisaval elaludtunk. Viszont este felkelt sírva, így alig aludtam valamit mert nyugtatnom kellett. Nem tudtam vele sajnos csinálni semmit, vártam , hogy lenyugodjon.. Ma eldöntöttem, hogy megtanítom lőni Adamet.

Ruha:

Hozzá vettem egy fekete magassarkút

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.

Hozzá vettem egy fekete magassarkút.

Smink:

Lementem már reggeliztek mind a hárman

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.

Lementem már reggeliztek mind a hárman. Túl nagy csend volt. Nash csak gúnyosan vigyorgott, anya sajnálkozva nézte barátnőm. Lisa meg... őt nagyon sajnálom. Kisírt szemekkel ült az asztalnál. Mindenki rám figyelt, olyan csend volt, hogy ha egy szalvéta le esne lehetne hallani. Lisa könnyekkel a szemébe felállt és a nyakamba ugrott. Én csak simogattam a hátát, anya sajnálkozva nézett. És most Nash szemébe is láttam valami aggódó félét, de aztán átment gúnyossá. Belenézett a szemembe, de én csak dühösen néztem rá. 

Letettem és mondtam neki, hogy mennyen rendbe szedni magát, majd megyek nemsokára én is. Oda mentem a bátyámhoz és jó erősen megpofoztam, anyu se akart megállítani, tudja hogy ezt megérdemelte.

-Ezt akartad? Nézz már rá szegényre. Nem evett semmit, és ha baja lesz megkeserülöd-mondtam neki dühösen közbe meg ettem egy almát.

-Az elején kicsit megsajnáltam, de most már nem érdekel. Azt csinál amit akar, és mit képzelsz megpofozol?-felállt de anya közbe állt. Eltoltam magamtól mert akkor ő kapja az ütést.

-Mivan megakarod pofozni a saját hugod? Egy lányt megütsz, milyen ember vagy?-kérdeztem  miközben közelebb mentem hozzá. Közbe lejött Lisa, de megállt a lépcsőnél. 

Megakart pofozni, de megfogtam a kezét, és pisztolyt szegeztem rá. Nehogy már én kapjak..

-Kicsim..-kezdte anya..- Nyugi, semmi baj anya-mondtam neki mérgesen.

-Most pedig elmész az iskolába egyedül nem foglak én itten fuvarozni. És remélem nem akarsz még egyszer kezet emelni rám-mondtam miközben a fejéhez tettem a fegyvert. Csengettek mindenki rám nézett.

-Anya, légyszí nyisd ki az ajtót, Adam jött meg. Hallottam ahogy köszön de nem érdekelt. Ő is megállt az ajtóba és türelmesen figyelt. Nash kiszabadult a kezeim közül, és elvette az asztalról a fegyvert, rám szegezte. 

-Figyeljetek nyugi van-kezdte Adam. 

-Fiatalok fegyvert letenni. Mit képzeltek egymásra fegyvert fogni?-kiabált anyám sírva. Oda lőttem a falba Nash mellé, és betettem a fegyvert a szoknyába. 

-Ha még egyszer ilyet mersz tenni vele, megöllek megértetted? Nem érdekel, hogy a mostohabátyám vagy. Lisa, Adam gertek. Szia Anya-becsaptam az ajtót és utána Lisa megölelt.

-Ez mi volt Rose?

-Összevesztem Nashal. Ma már minden napos.. sajnos-suttogtam.

Suliban:

Becsengettek de Nash sehol.. Tudom, hogy itt van láttam a kocsit.. Ofő van, és most is én vagyok mert még mindig beteg a tanár.. Komolyan mondom, milyen az ilyen a tanár? (ez most lehet érthetetlen volt sry xd)

-Carl, hol van Nash?-kérdeztem magabiztosan. 

-Szertárban van vmi csajjal, de nem ajánlom , hogy bemenj. Amúgy is be van nyomva a bátyád. Én mérgesen kicsaptam az ajtót és bementem a szertárba. Egy csatlós volt, na pont leszartam. Elrángattam Nasht, nem érdekelt egyszerűen nem érdekelt hogy néz ki. Egész folyosón üvöltöttem vele, páran meg is néztek. Bementem az osztályba, és leültettem a helyére, de még mindig kiabáltam. 

-Miért Nash? Szerinted csak neked vannak bajaid? Miért így oldod meg mih? Tudod mi vagy te? Egy hímringyó. Szó szerint, egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy mi ilyen súlyos-kiabáltam neki torokból. De őt nem hatotta meg. Ő csak megvonta a vállát. Oda mentem és a cipőmmel pofon vágtam. Csak kiabáltam és kiabáltam neki. Nem hatotta meg. Már fájt a fejem, és kicsit szédültem de nem mutattam kih, csak amikor megálltam, muszáj volt megkapaszkodnom.

-Hé Rose minden oké? Kicsit sápadt vagy-mondta Mia. Én csak bólintottam.

-Utállak Nash, egyszerűen mit csináljak veled?-kérdeztem magamtól mit hogy sem tőle, utána felálltam de szédültem egyszerűen ne tudtam megállni a lábamon-segítség szédülök-suttogtam. És elnyelt a sötétség....

Pár óra múlva:

Felkeltem, de nem korházban voltam. Az orvosi szobába. Belépett az orvos.

-Jó napot kis hölgy! Azt mondták a többiek, hogy összeveszett a bátyával és kiabált majd elájult. Ez amiatt volt asszonyom, mert le esett a vércukra. Most már rendben van. 

-Rendben, köszönöm uram! Kiléptem az ajtón a testőrömmel, hogy lehet elhalasztom a lövészetet, és neki kell tartania. Vissza mentem az osztályba mindenki rám ugrott. Megkérdezték, hogy vagyok és válaszoltam utána vissza ültek. 1 valaki nem állt fel... Nash. Egyszerűen csak nézett engem és nem tudtam kiolvasni semmit a szeméből. Nagyon fájt, hogy csak úgy leszart. Ránéztem a lányokra átérezték. Elbőgtem magam. Mindenki előtt, Egyszerűen nem tudtam beszélni, se felállni. Nem ment. A lányok megöleltek, és most sajnáltak engem. Még a cicababák is.. 

-F--áhj-szipogtam.. Nagy nehezen felálltam és leültem a tanári asztalra. Sejtettem, hogy nézek ki. De nem érdekelt.

-Rose én..kezdte Nash. Egyszerűen nem érdekelt mit akar.

-Nem, nincs olyan Rose. Nem érdekel most már mit csinálsz. Számomra levegő leszel. Ha nagyon muszáj hozzád szólok. Felejts el, kérlek-mondtam neki határozottan. Ezután volt 2 óránk és hazamentünk.

-Anya, beszélni akarok veled-mondtam határozottan, de könnyekkel a szemembe. Mindent elmondtam neki, mindent. Nagyon sajnál de ő se tud vele mit csinálni. Akkor is meséltem mikor Nash hazajött egyszerűen nem érdekelt. Gyengének é 

A Maffia feje (BEFEJEZETT)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora