*A Canadai Nagydíj-Csütörtök*
Egyedül dekkoltam a szobánkban. Max és a többi pilóta a boxban voltak, hogy a rajongók kapjanak aláírásokat.
Igazából, amíg Max távol volt, kint voltam a teraszon, és próbáltam képeket csinálni. Magasan voltunk, és gyönyörű volt a kilátás. Én sem tudom miért, de valamiért izgultam a Canadai Nagydíjra. Talán, mert rossz előérzetem van, talán, mert jó.
Amikor meguntam a fotózgatást, bementem a szobába, és a teraszajtót bezártam. A szobában bekapcsoltam a Tv-t, és a kis minihűtőnket nyitottam ki.
-Aha...üres.-állapítottam meg
A Tv állványon lévő szobakártyát levettem, és kisétáltam az ajtón. A folyosó legelső szobáját kaptuk, így a lépcső nagyon közel volt hozzánk. A szálloda meg persze üres volt. Mindenki a pályát nézte, vagy éppen autogramokat keresgéltek.
A lépcsőn semmi forgalom nem volt a fentiekből adódóan, így simán leszáguldottam. A recepciós pultra pillantottam, és az a srác integetett nekem, aki kiadta nekünk a szobát. Én mosolyogva felé integettem, és a recepciós pulttal ellentétes irányba indultam el a bár felé.
Ott ült egy két ember, de gondolom ők nem F1-re jöttek, vagy szimplán egy csomószor láthatták már a boxutcát.
-Egy Cola-t kérnék.-álltam a pult elé
-Máris...-mondta a pult mögött álló férfi
Amíg várakoztam, nézelődtem a bárban. Először semmi érdekeset nem láttam. A bent lévő emberek az asztaluknál ültek és nevetgéltek, beszélgettek, na és persze jót szórakoztak.
-Tessék.-tette le a pultra elém a férfi az általam kiválasztott italt.-Ha megkérdezhetem...Te hogyhogy nem a boxutcában vagy aláírásokat kéregetni?
-ÖÖÖ...-vontam fel a szemöldökömet, ugyanis kicsit váratlanul ért a kérdés
-Vagy nem szereted a Forma 1-et...el mondhatod, nem baj, ha nem.
-De, szeretem. Sőt, imádom. Az összes futamon ott vagyok.-bólogattam
-Akkor gondolom nincsen kedvenc pilótád, vagy csapatod. Máskülönben lent lennél.
-Dee, van. Valtteri Bottas és Max Verstappen.-ragadtam meg a pulton pihenő Cola-t
-Biztos egy csomószor találkozhattál velük. Biztos vagyok benne, hogy aláírásod is van. És közös képetek is van, 100%.-álmodozott a pultos férfi
Akarva, akaratlanul: de én elnevettem magamat. Nem hangosan, csak úgy magamban, diszkréten. A férfi persze nem értette, hogy min is nevetek ennyire, de ezek ellenére ő egy jót mosolygott dolgon.
-Szerintem aláírásom pont nincs...-néztem bele a telefon tokomba, amin még mindig rajta volt egy VB77-es matrica.-...De be kell valljam, hogy Valtteri Bottas a bátyám és Max Verstappen a pasim.
-Wow. Milyen kis szerencsés valaki. És a legjobb barátod ki, Charles Leclerc?-poénkodott
-Nagyjából.-vontam meg a vállamat
Mind a ketten elnevettük magunkat, és én véletlen a recepciós pult felé néztem. Egy ismerős alak állt ott, és nekem ez nagyon nem tetszett.
-Köszönöm az italt...-tettem le a poharat
A recepciós felé siettem, de nem akartam hülyeséget csinálni. Helyette a lépcső előtt megálltam. Amikor az ember észrevett engem, integetett felém. Legszívesebben leütöttem volna. A lépcső alján vártam rá, és amíg ő boldog volt, én dühös.
YOU ARE READING
Hajsza a győzelemért [BEFEJEZETT]
Teen FictionA nevem Linnea Bottas. Annak a bizonyos Valtteri Bottasnak a húga vagyok, és idén fogom tölteni a 22. életévemet, de még élvezem az édes 21-et. A 2018-as évet nézve elterveztem, hogy a bátyám összes futamára ki fogok menni, és a Mercedes boxából fog...