Hajsza a győzelemért [BEFEJEZETT]

«Oppá»

*A spanyol nagydíj-péntek*

-Mondd, Max, szeretsz még engem?

-Nyilván...

-Ez nagyon meggyőző volt. És mondd, Max. Jessica-t szereted?

-Linnea hagyjál már a hülyeségeiddel.

-Max. Amióta megismerted, engem a háttérbe szorítasz. És most hova mész?

-Jessica-hoz. Mert ő legalább megért. Nem úgy, mint te.

-Miben nem értettelek meg? Vagy én mit tettem ellened?

-Mit nem?

-Ez nem vicces. De akkor viselkedj úgy, mint egy kamasz. Én majd maradok Lily-vel és David-el. Legalább ők még szeretnek engem.

-Na, látod, vannak, akik még szeretnek.

-Mekkora egy .... mindegy, menjél csak Jessica-hoz. Nem érdekelsz. Majd én eltartom egyedül a két gyerekünket.

-Nem is értem, én mit szerettem benned régen. Lehet nem is szerettelek. Jessica jobb döntés lett volna. Ott el kellett volna engedjelek...

-MAX!-ültem fel az ágyon hirtelen

Ránéztem az órára. Hajnali 4:07. Max nem ébredt fel elsőre, így megnyugodtam. Csak egy rossz álom!, nyugtattam magamat. Az éjjeli szekrényhez nyúltam, ahol a vizespoharamat kerestem. A pohár megvolt. Csakhogy nem volt benne víz.

Halkan kitakaróztam, és elsétáltam a mini hűtőig. Leguggoltam, és kivettem egy kis üveges szénsavmentes vizet. A hűtő lámpái bevilágították a szobát halvány fényekben. Hátra fordultam, és megnyugodtam. Max még aludt.

Ezzel a rémálommal az összes álom kiment a szememből. A kis üveges vizet megfogtam, és ahogy csavartam le a tetejét, úgy vittek a lábaim a terasz felé. Halkan kinyitottam a terasz ajtót, és magam mögött behajtottam. Leültem az egyik pihe puha plédekkel borított székre, és a pályát bámultam.

Elgondolkodtam. Lehet, hogy tegnap, még Jessica szomorú volt, vagy inkább csak kellemetlen helyzetbe hoztam. De ma...ma, ahogy ki megyünk a pályára, lehet átváltozik egy hatalmas sárkánnyá, és dühös lesz rám. Valljuk be, én sem úgy viselkedtem ,mint egy érett 21 éves nő. De ha Max-ről van szó, és így állít be, hogy miatta jött ide...

Mind a kettőnk oldalát meg lehet érteni!, mondtam magamnak úgy, hogy reméltem, nem lesz semmi baj. És reméltem, hogy semmi következménye nem lesz ennek.

-Áu...-szólalt meg egy hang valahonnan

Hirtelen körül néztem. A teraszon egyedül voltam. Hülye sem vagyok, kicsi volt a terasz. Felálltam, és letettem a vizet az asztalra. Elnéztem jobbra. Üres a terasz. Majd a bal oldali teraszra pillantottam. Az is üres volt.

-Linnea?-hallottam meg újra a hangot.-Itt, fent.

-Charles.-hajoltam ki a teraszon, és a fölöttem lévő kisebb teraszra pillantottam.-Te mit csinálsz kint a teraszon ilyenkor?

-Ezt...én is kérdezhetném tőled.-mosolyodott el

Erre én is elmosolyodtam.

-Igazából csaj egy rossz...egy extra rossz álmom volt. Felébredtem, és az álom kiment a szememből. Max-et meg nem szeretném felébreszteni.-vontam meg a vállam.-És mi a te okod?

-Én sem tudok aludni. Túl sok balszerencsés hétvége...és több már nem kellene.-rázta meg a fejét Charles

Még egy darabig beszélgettünk, és ő is visszament a szobájába. Kicsivel később én is visszaosontam, és becsuktam a teraszajtót nagyon halkan. Max-re pillantottam. Úgy aludt, mint a bunda. Ha akartam volna se tudtam volna felébreszteni. Visszafeküdtem mellé, és tovább agyaltam.