Chapter 2: Az ok

57 2 0
                                    

- Ugye ezt te sem gondolhatod komolyan? -állt görnyedten s földbegyökerezett lábaival küszöbömön a hófehér fiú-

Esetlen termetére csupán egy enyhe kacaj tört ki belőlem, ahogy az ajtófélfán támaszkodva mutattam büszkén lakásom belseje felé.

- Ugyan, én soha nem szoktam viccelődni, butus. -vigyorodtam el öntelt arcmimikával-

- Nem ismerlek régóta, de ezidő alatt egyetlen komoly mondatot sem ejtettél ki a szádon, tulajdonképpen miért vagy rámtapadva? Semmi hasznod nem származik a folyamatos piszkálásomból... -tette kezeit csípőjére-

- Ohh, már hogy ne származna? A leghasznosabb unaloműző jelölt vagy, akin valaha megakadt a szemem. De ma nem az esi TV műsorom helyett hívtalak. Feladatom van számodra. -váltottam érzelmeket nélkülöző mimikára-

A hirtelen hangulatváltásnak köszönhetően Yoongi egy percre meghökkent és ijedt tekintettel mustrálta szigorú arcvonásaim.

Terveim egy bizonyos illető miatt a bukás szélére sodrótak, így kénytelen vagyok ötvözni a szórakozásom és a munkám megtestesítőjét.

- Úgy hallottam jóban vagy egy Seokjin nevű diákkal, aki valamilyen oknál fogva az egyik emberlány után koslat megállás nélkül. Azt akarom, hogy tartsd szemmel a lányt és jelentsd ha bármi is történik körülötte. -közöltem fontoskodva-

Yoongi hirtelen lesütötte szemeit és szigorú tekintettel méregette lényemet.

- Ha a vérét akarod, akkor küzdj meg érte egyedül. Az olyanok mint te teszik még elviselhetetlenebbé számunkra a normális életmód folytatását. -pillantott rám lekezelően-

Az olyanok mint én? Még ha tudná is milyen az... Vajon ha tudatában lenne, hogy a barátja számomra ínycsiklandóbbnak tűnik, milyen arckifejezést vágna?

A reakció amely mindig előkívánkozik belőlem, most sem hagyott cserben. Államat kissé a magasba emelve, lekezelő íriszeim minden porcikáját egy csótánnyal tették egyenlővé. Talán védekező mechanizmus, talán szokás, de minden esetben erősítem a családom rossz hírnevét, ha valaki az étel választásom hozza a téma középpontjába.

- Woah~, komolyan azt gondolod van választásod? Talán elfelejtetted miért is alakult ki a kettőnk kapcsolata? Min Yoongi-shi, mi nem vagyunk barátok, ne essen tévedésbe. A kapcsolatunk elejétől kezdve csupán üzleti alapon működik. Én segítek őrizni a titkát, míg maga azt teszi, amit mondok. Úgy sejtem szerződésbe kéne foglalnunk, hogy biztosan tisztában legyen a feltételekkel. -firtattam magabiztos ütemben-

A fiú hirtelen elbizonytalanodott s kétségbeesett pillantásokkal egyezett bele a körülményeket figyelembe véve.

Méghogy ő másmilyen... Csupán egy újabb önjelölt idióta, aki azt hiszi a cím "tisztavérű" bármit is hozzáad az értékéhez. A szavai inkább jellemezték őt mint engem, hiszen kettőnk közül ő álltatja magát azzal, hogy semmi érzelem nem fűzi az emberi vérhez. Annak ellenére, hogy az a lány hamarosan engem foglalkoztat majd, a jelenlegi állás szerint önmaga ellen beszél.

Felesleges is ilyesmin rágódni, hiszen kész csoda, hogy eddig még nem hallott felőlem a barátaitól.


Hatalmas sóhajtást követően beinvitáltam a fiút, megírtam a tényleges szerződésünk, amit ő szótfogadóan írt alá végül.

- Értékelem az együttműködést, mostantól minden nap minimum kétszeri jelentést várok a lány helyzetével kapcsolatban. -mondtam monotonan, majd cudar tekintettel bámultam, ahogy a fiú meghajol, majd szomorúan hagyja el szobámat-

Shitty things (BTS Jin ff) (Chapter 2 Suga ff) {Átírás alatt}Kde žijí příběhy. Začni objevovat