Háziőrizetben

1

A nevem Dominika és, hogy mit csinálok, jelenleg?
Egy tárgyalóterembe ülök egy el se követett bűnnel. Egy péntek délutánnal kezdődött minden, amikor valaki elkezdett dörömbölni az ajtómon úgy, hogy majdnem kiesett a helyéről. Idegesen mentem oda és nyitottam ki egy: mivan már kérdéssel megfűszerezve. Az ajtóban két rendőrruhás férfi állt és mutogatták a jelvényeiket, próbálltak nagyon hivatalosak lenni, de nagyjából most szabadulhattak ki az iskolából, így annyira nem tudott meghatni az egész. Egy utcával arréb lakott egy házaspár, akikhez minden héten jön egy rendőrautó, gondoltam eltévesztették a házszámot és mikor ezt tudtukra adtam nem jó szemmel néztek rám.

- Varga kisasszonyhoz van szerencsénk ugye?

- Igen én vagyok. -válaszoltam az ajtókerethez dőlve.

- Megkérhetném, hogy fáradjon velünk?

- Megtudtatom miért?

- Egy napja raboltak ki egy benzinkúti boltot és megtalálták ott az ön ujjlenyomatát, ezért ki kell hallgassuk.

- Ott vásároltam és álltalában meg szoktam érinteni a pultot, de megnyugtatlak titeket nem én voltam.

- Ha nem jön velünk magától mi fogunk intézkedni. -lépett közbe a kollégája aki valamivel idősebb volt nála, viszont láttam ahogy feltünően végignézett rajtam amikor ajtót nyitottam, na abban a percben kedvem támadt tökönrugni és megetetni a kutyával.

- Uhhh de nagy emberek vagytok. Egy bilincs az oldalatokon és már el is bíztátok magatokat.

A nagy számból az lett, hogy tényleg bilincsbe vittek el. Lehetseges, hogy tényleg kicsit felelőtlen voltam és egy- két beszólást inkább nem kellet volna mondanom, de legalább eseménydússá tettem a napjukat.

- Nem állunk meg a kisboltnál?   -kérdeztem a rendőrautoba előredőlve, hogy hallják mit mondok, de mintha ott se lettem volna, beszélgettek tovább.

-Ugye tudjátok hogy már az első ügyeteket elbaltáztátok?

A rendőrségre beérve részt kellett vennem egy kihallgatáson, ujjlenyomatot vettek és hasonló dolgokat. Esküszöm úgy ereztem magam mint egy bűnöző, pedig én aztán nem csináltam semmit.

Egy idős hölgy végezte az újjlenyomatvételt akivel teljesen baráti szinten el lehetett beszélgetni, és aranyosan, mosolygósan vissza is válaszolt, így kezdtem megnyugodni, hogy nem csak idegesítő, hatalomvadász rendőrök vannak. Sajnos hamar csalódnom kellett.
Egy "kigyúrt" csávó lépett be és elém állva az asztalra dobott egy lapot.

- Írja alá! -utasított.

- Talán légyszives. -csaltam egy műmosolyt az arcomra.

Visszaültem a helyemre és olvasni kezdtem, hogy mégis mit akarnak velem aláírattatni. Miközben olvastam a tollal dobolni kezdtem az asztalon, majd hirtelem a csávó kiütötte a kezemből a tollat. Lassan emeltem rá a tekintetem egy "most ez komoly" nézéssel jutalmaztam. Úgy elküldtem volna melegebb éghajlatra, vagy csak ráborítottam volna az asztalt, de elszámoltam magamba háromig.

- Kapok újj tollat? - kérdeztem.

-Egy perce van, hogy ráfirkancson egy aláírást. -dobott elém egy tollat.

Ma van a tárgyalás az üggyel kapcsolatban, de már 2 napja bent tartanak. Voltam kihalgatáson egy párszor azon kívül a cellámba ücsörögtem. Hála a gyerekkoromnak és a szökés sorozatnak már a szökésemet tervezgettem. Mindenki megérkezett és az ajtókat bezárták, majd a bírónő belekezdett.
Több mint 1 órán keresztül beszélt, de nem sokat jegyeztem meg belőlle, mert 2 napja nem aludtam, így nem tudtam összpontositani, vagy valami mindig elterelte a figyelmem. Végignézve magamon a két nappal azelőtti ruhámba ücsörögtem körülöttem minden féle egyenruhás alakkal.

- A vádlott kérem álljon fel. -zökkentett ki a bírónő hangja a gondolatmenetemből.

- Mindent figyelembe véve a bíróság önt fél év háziőrietben eltöltött időre itéli van ellenvetese?

- Nem birónő, bár nem követtem el semmit, csak vásároltam, ahogy minden ember és nem hiszem, hogy bármi bizonyítéka lenne ellenem.
Figyelembe se vette mit mondtam csak mondta tovabb.
E félév alatt Nikol rendőr fog magára figyelni, hogy ne álljon fent a szökés veszelye.
Szökés veszélye csak úgy viszhangzott a fejembe és komoly önuralomra volt szüksegem, hogy ne nevessem el magam. Nem elég hogy elitének egy hülyeség miatt még valami Nikollal is együtt kell élnem fél évig.
Kérem Nikol kiserje a vádlotat egy szobába tegye rá a  megfigyelőt, majd megkezdheti a vádlott a büntetését.
Igenis bírónő felelt immaron gondolom Nikol nevű lány.
Odafordítottam a fejem amerre a bíró mutatott tekintetem a Nikol nevű nőn állapodott meg. Majdnem kicsúszott a számon egy káromkodás, de hálistennek visszafogtam magam, mert nem akartam bunkónak tűnni, de még igy is leesett állal áltam ott.
Az emlitett személy egy rendőrruhaba állt váll alá érő fekete haja volt néhol halványabb csíkkal benne. Ajkába egy pircing volt és bal karja teljesen ki volt tetoválva.
Észrevehette, hogy bámulom mert rámnézett teljesen érzelemmentes arccal. Most vettem észre mennyire zöld szinű a szeme.
Akkor a tárgyalást berekesztem hangzott a birónő komoly hangja. Szinte mindenki kivonult a teremből én még mindig ott ültem, talan most jutott el a tudatomig, hogy fél évig nem mehetek szinte sehova.

- Megkérnem, hogy jöjjön velem hangzott, majd ahogy felnéztem Nikollal találtam szembe magam.

- Rendben mondtam, majd felnyomtam magam a szekről.

- Neked is kényelmetlen volt a széked? - kérdeztem tőlle, de mindhiába bizonyult, mert nem válaszolt rá. Megfogta a karomat és elkezdett maga után húzni.

- Naaaa tudok menni magamtól is. -mondtam neki, mert szorítása a csuklómon egyre erősebb lett.
Egy hosszú folyosón mentünk végig, rengetegszer elfordultunk és több ajtón mentünk be. Nagyon érdekelt hova megyünk, így gondoltam rákérdezek.

- Hova viszel? -kérdeztem, majd kicsit elmosolyodtam, hogy lássa aranyos ember vagyok én.

- Majd megtudja. -válaszolt rám se nézve, gondoltam akkor máshogy állok a dolgokhoz.

- Elősször is szerintem tegezhetsz nyugodtan, mert fiatalabb vagyok nálad. Másodszor mivel fiatal vagyok kiváncsi is.

Nikol megszoritotta a kezem és szembefordított magával.

- Elősször is én döntöm el hogy hogy beszelek veled másodszor egy rendőr vagyok és jelenleg te a büntetésed készülöd letölteni és én vagyok akinek ki kell birnia veled fél évet, így örülnék ha megadnád a kellő tiszeteletet.

- Nyugalom, nagyon be vagy feszülve, de ha gondolod ellazíthatlak, csak menjünk valami eldugottabb helyre.
Vagy csak játsz el a gondolattal.
- kacsintottam.

- Na ide figyelj. -állított meg. Játsszadozz csak el te a gondolattal, hogy egy szavamba kerül és nincs háziőrizet, hanem egyből mész egy egyágyas cellába.

- Jólvan. -mondtam halkan.