-Andy
Az út hosszú volt mivel Glasgowból Londonba útaztunk ezért bedugtam a fülhallagatom a fülembe és elinditottam a kedvenc lejátszási listámat és bealudtam.
-Szívem mindjárt itt vagyunk kelj fel.-szólítgatott anyukám.
-Jó jó fent vagyok anya.-mondtam álmosan és kinéztem a kocsi ablakán.
-Na szívem megérkeztünk.-mondta anyukám szomorúan és leparkolt az iskola elé.
-Nem lesz baj anya ne szomorkodj.-mondtam és kicsatoltam az ővemet és áttöleltem anyukámat.
-Hiányozni fogsz kincsem vigyáz magadra és ha baj van azzonal hivj és utoljára érezd jól magad a suliba.-mondta anyukám és egy nagy könycsepp gördült ki a szeméből.
-Ne sírj anya minden rendben lesz és majd hivlak.-mondtam és utoljára öleltem át anyukámat.
Kiszálltam a kocsiból a csomagtartoból kivettem a bőröndömet és elindultam az iskola felé. Mikor anya elhaladt a suli mellet rám dudált és integetett én vissza integetem és ekkor anyukám eltűnt az iskola falai mögött. Vettem egy nagy levegőt és bementem a nagykapun. Elkezdtem keresni az igazgatóit de sehol se találtam. Mikor fordultam volna be az egyik saroknál valaki nekem jött és jól seggre estem.
-Jézusom bocsánat nem láttalak.-mondta nekem egy fekete hajú fiú akinek a szájába és az orrába is volt pircing.
-Semmi baj.-mondtam és elfogadtam a fiú kezét és felálttam.
-Amúgy Mikey vagyok.-nyújtotta kedvesen a fiú a kezét.
-Andy.-mondtam és kezett ráztunk.
-Új vagy?-kérdezte mire én bólintottam. -Gondolom az igazgatóit keresed?-mondta mire én megint bólintottam.
-Itt elmész egyenesen és a legvégén ott lesz az igazgatói.-mondta Mikey és tovább ment.
Ahogy mondta Mikey úgy kezdtem el sétálni az igazgatói felé. Bekopogtam az ajtón mire azzonal jött is a válasz.
-Gyere be.-mondta bentről egy reketes de fiatalos hang.
Benyitottam és egy göndör barna hajú smaragdzöld szemű férfival találtam magam szembe.
-Te lennél az a bizonyos Andrew Fowler?-kérdezte és rám nézett.
-Igen.
-Üjl le nyugodtan elmondok mindent.-mondta és hátam mögé mutatott.
Én helyet foglaltam és elkezdtem hallgatnia hogy mi hogy van ebben az iskolába.
-Szóval ez ugye egy kollégium szóval itt fogsz lakni de ahogy láttom ezt tudtad. Lesz egy szoba társad is akivel mindenem osztoznottok kell. Ha programokat szervezünk akkor ott is ketten lesztek párban és senki mással nem lehetsz. Ma nem lesz tanítás mivel ma is programot szervezünk ezért minél jobban ismerkedj meg az új szoba társaddal majd. Holnap már normális tanítás lesz szóval akkor majd megkapod a tantucokat. Szerintem ennyi lenne.-mondta és elkezdet valamit keresni a kis füzetében.
-Jó és akkor tied a 34-es szoba.-mondta és kedvesen rám mosolygott.
-Köszönöm.-mondtam és elvettem a kulcsot amitt az igazgató nyújtott nekem.
Megfogtam a bőröndömet és elkezdtem keresgélni a szobámat.
32...33...34
Na itt is van a szoba vettem egy nagy levegőt. Huu ma elég sokszor vettem nagy levegőket. És bekopogtam.
-Gyere be.-jött bentről a hang ezért én benyitottam.
-Szia.-köszöntem kedvesen.
-Ohh szia te vagy az új szoba társam?-kérdezte és lerakta a telefonját amit eddig nyomkodot.
-Igen én lennék Andy vagyok.-mondtam és kezemet nyújtottam.
-Rye.-mondtam és kéz fogás helyet bele csapot egyet a tenyerembe.
Ohhh oké nekem így is jó lesz.
Welcome people!
Na itt a második rész is ha tetszet akkor vote.😘
