$4. Fejezet$

222 28 4
                                    

Emlékszem úgy nyomott el az álom hogy én az ágy egyik felén, Rosé pedig az ágy másik végén.

Viszont egy ajtó nyitódásra kelltem.

- Jó reggelt újonc! Az az Lisa - Mosolygott kedvesen Jennie amíg meg nem látott engem Roséval ahogy egymást öleltük. Még ő maga is belepirult - Bocsi nem zavarok... - Hátrált ki az ajtón -

Én és Rosé hogy kerültünk ilyen pózba.. Arról viszont fogalmam sincs..

Végül felültem és nyújtózkodtam egyet.

Vajon Jennie most azt hiszi hogy én és Rosé...?

Kifújtam a bent tartott levegőt és az éjjeli szekrényemen lévő órára néztem ami 07:38-at mutatott.

Hát jó korai keltés mondhatom.

Rosé hogy tud ilyen békésen aludni?
Na mindegy, nekem lehet dolgoznom kéne.. Nem akarom kirúgatni magam a legelső napomon..

Ásítva egyet végre kihurcoltam magam az ágyból és át mentem a konyhába. Ha már van vendégem is akkor gondolom illene neki is kaját csinálnom és nem csak magamnak.

Rosé remélem szereted a Bacont...

- Bú! - Ilyesztett meg hirtelen a lány amitől én szinte szívbajt kaptam -

- Így állunk? Miattad égetem össze az új konyhám te meg elküldesz a temetőbe? - Nevettem fel -

$Jennie Szemszöge$

- Aah.. Rosé ne tagadd. Láttalak titeket. - Mondtam már századjára a lánynak -

- De mi nem vagyunk együtt. Mikor fogod végre fel Jennie?

- Akkor miért aludtatok ölelkezve? - Vontam kérdőre -

- Magányos voltam, át mentem, de mind a kettőnknek nem volt fogalma arról hogy hogy kerültünk olyan pózba. Az ágy két szélén aludtunk el. - Nézett rám fáradt szemekkel -

- Oh... Miért nem ezzel kezdted?

- Ezt próbáltam elmondani egész végig, de te nem engedted. - Fogta fejét -

- Ne haragudj.. - Nevettem fel kínosan -

- Szóval ha akarsz próbálkozhatsz Lisanal - Vonta meg a vállát -

- Mi? Nem! Ő is csak egy lány lesz a sok között.

$Lisa Szemszöge$

Kora délután már néztem a szép tiszta boxokat és lovas felszereléseket, amik eddig se voltak koszosak, de mostmár végleg nem azok.

Mostmár mára csak annyi volt a feladatom hogy rakjam azt a kaját abban a mennyiségiben ami ki van írva, utána a vizből kéne mindegyik csodának adnom.

Menni fog ez, a nagyján már túl vagyok.

~~~~~

- Rosé! - Intettem az említett lánynak aki szintén vissza integetett -  Szerinted mikor kezdhetek el tanulni lovagolni? - Kérdeztem csillogó szemekkel -

- Jennie? - Kérdezte újdonsült barátnőm amire a másik lány felkapta a fejét -

- Um... Nekem holnap tökéletes lenne este felé. - Mosolygott kedvesen -

- Rendben. Akkor ma lesétáltatom Hopeot. - Ugrándoztam vissza fele lelkesen -

Már nyitottam volna ki a box ajtót de hirtelen valaki megfogta karom így hátra néztem.

- Tudod mit ígértem még neked igaz? - Engedte el a karom vörös hajú barátnőm -

- Mit? - Vontam fel egyik szemöldököm -

- Ha végeztél elmegyünk lovas cuccokat vásárolni neked, pluszban kapsz Jolly Roseses cuccokat.

- Jé... Tényleg..

- Na gyere. - Kezdett el karomnál fogva húzni - a Jolly Roseses cuccokkal kezdünk, tegnap már elkértem anyutól úgy hogy fent van a szobámba. - Meg se bírtam szólalni hisz addig magyarázott tovább amíg fel nem értünk -

Nem tagadom jó kombó ez a két szín. Piros és fekete.

- Ez mind a tiéd - Mutatott végig a rengeteg dolgon -

- Wow... - Néztem kikerekedett szemekkel miközben kinyögtem ezt az egy szót -

Beletelt egy jó tízperces programba za összes cucc át hordása... És nekem ezt még el is kell pakolni...

- És most mehetünk vásárolni - Tapsikolt és újra húzni kezdett maga után -

Ismét nem álltunk meg a neki legszimpatikusabb boltig.

- Nos milyen színű cuccokat szeretnél?

- Öhm... Legyen sárga és fekete?

Amint kimondtam, már nem volt vissza út elvett két kosarat és elkezdett a sorok felé tolni, minden létező lovas ruhát rám aggatott... Nem is a munka miatt fáradtam el.. Hanem inkább ebben..




Csak egy díjugrató [JenLisa ff.] BEFEJEZETTWo Geschichten leben. Entdecke jetzt