Cseresznyefa - VMinKook ff [BEFEJEZETT]

Tae Lélek Mentés Hadművelet

-Mond Jimin... Ha tudtad volna... Akkor most én vagy ő lenne melletted?
-Természetesen ő.
Figyelj Tae. Nekem te vagy a leges legjobb barátom. Akire mindenben számíthattam és tudom hogy most is mindent megtennél hogy boldog legyek. De áruld el nekem. Ha szerelmesek lennénk akkor vajon jobb lenne? Lehet egy ideig minden olyan lenne mint egy mesefilmben, viszont a szerelmek nem tartanak örökké. Pedig én életem végéig magam mellett szeretnélek tudni. És látod?
Ha esetleg tényleg hülye vagyok és Jungkook csak átver, majd ott leszel és megvígasztalsz. Mert te mindig is a családomba fogsz tartozni. Rendben?
Könnyes szemekkel bámúlt és alig bírt megszólalni.
-Rendben...de ajánlom hogy ha lesz egy kis pujátok is akkor is meg fogjuk tartani a filmes szombatokat! -
nevetett a vállamba.
-Okés főnök. Viszont gyorsnak kell lennünk mert mindenki aggódik érted, vagy 12 órája nem ettél és mindjárt kihülsz. - ragadtam meg csuklóját és húztam fel a játszó melletti kis háztömbe amiben Hobi lakott. Becsöngettem és nagyon reménykedtem hogy otthon legyen és ne a barátnőjénél.
-Sziasztok! Oh..-lepődött meg Taehyung láttán.
-Nagyon átfagyott az éjjel. Be tudnál fogadni minket míg jobban lesz?- vettem elő az aranyos mosolyom.
-Persze, gyertek csak.- és már tessékkelt is minket a kanapéra.
-Tae, te ne ülj le. Gyere itt a szobám takarózz be, hozok valamit enni! - Hobi mindig is nagyon kedves és segítőkész volt. Ő mai napig egy nagy támasz az életünkben.
-Jimin. Tae mit szeret enni?
-Ohm...mindent de imádja a csirkét.
-Okés egy tíz perc és neked is hozok. Biztos nem ettél még reggel. - ezzel el is tűnt. Itt az ideje felhívni Jungkook-ékat hogy megmondjam megtaláltam Taét.
-Jimin! Tűkön ülünk! Sikerűlt? Nincs baja?
-Megtaláltam jól van viszont nagyon kimerült. Feljöttünk Hoseok-hoz. Suga tudja hol van ha ide szeretnétek jönni.
-Rendben. Már indulunk is.
Ezzel letettem és néztem Hobit. Csak úgy szaladgált a házban. Majd vitt Taehyung-nak enni, és kikötötte hogy utána mindenképp aludjon.
Ezután oda hozta nekem is, és leült a kanapéra.
-Mi történt? - kérdezte halkan.
-Szerelmes lettem. Viszont nem tudtam hogy Taehyung pedig irántam érez valamit. Egész estére eltűnt és most találtam meg. - meséltem el az egészet.
-De most jóban vagytok?
-Nagyon remélem....
Ekkor valaki ráfeküdt a csengőre. Majd kiszakadt dobhártyával mentem ajtót nyitni.
Amit láttam az egy aggódó Suga volt és egy Jungkook aki a fejét fogta az előbbi jelenet hallatán.
-Ugye jól van? - kérdezte Sugár.
-Már elmondtam a telefonban hogy igen, viszont most alszik. Ezzel betessékeltem őket.
-És azután? Nem vihetjük haza mert az apja veri.
-Ezt honnan tudod Suga? Hisz nem is ismerhetnéd.