Instant szerelem

14. fejezet

– Ne haragudj rám – ült le Hanga Alexa mellé az ágyra, aki a hátát a falnak vetve bújt egy füzetet.

– Miért ne haragudnék? – kérdezett vissza, de nem nézett fel. – Folyamatosan keresztbe teszel nekem és átversz, és azt teszed, ami ellen folyton beszélsz. Álszent vagy.

– Én nem csináltam semmit – vágta rá Hanga ösztönösen, és nagyon ironikusnak tartotta, hogy ő papolt mindig az őszinteségről. Nos, erről ennyit.

– Mindent tudok, Hanga.

– Na, jó, talán történt egyesmás, de megbántam – ismerte el Hanga. – Ittam, és nem gondolkodtam tisztán. De pont azt nem akarom, hogy ezt átéld te is, mert nem egy jó érzés.

– Mert én miért bánnám meg? – kontrázott rá Alexa. – Én nem hátsó szándékkal álltam össze Leóval. Ti ellenben csak szórakoztok a másikkal, és ez undorító! Amit ma is csináltatok...

– Nem történt semmi – vágott a szavába Hanga.

– Persze, úgy tűnt!

– Félix azt hitte, hogy fog, de csalódnia kellett – vonta meg a vállát, és remélte, hogy Alexa beveszi a meséjét.

– És ezért kellett nekünk keresztbe tenni? – Alexa már nem tűnt olyan dühösnek, szép vonásai kisimultak, arca megenyhült.

– Csak nem akartam, hogy hibát kövess el – felelte Hanga, ahogy megfogta a barátnője kezét. – Én nem akarok neked rosszat.

– Nem irányíthatod az életemet, Hanga! – Alexa hevesen, de halkan beszélt, nagyon régen nem beszélgettek már így. – Nem vagy a főnököm, azt csinálok, amit akarok! Nem rángathatsz kötélen úgy, ahogy neked tetszik. Szabad akaratom van.

Hangában lassan ülepedett le az elhangzottak súlya és jelentősége, s bár elfogadásuk keserű szájízt hagyott maga után, bólintott.

– Igazad van.

– Tudom, hogy csak meg akarsz védeni, de én erre vágyom – magyarázta tovább Lexa, Hanga pedig annak ellenére, hogy minden porcikája, testének minden sejtje ellene tiltakozott, muszáj volt elfogadnia azt, lenyelte a torkában képződött gombócot, és megpróbált a lehető leghitelesebben mosolyogni.

– Persze, és sajnálom – mondta.

– És szakíts Félixszel – tette hozzá Alexa. – Vagy nem is tudom, mit kell egy ilyen álszerelem esetében csinálni. Leó szerint Félix olyan, mint valami hűséges pincsikutya, tehát magától nem mondaná meg, hogy ő ezt nem csinálja tovább, én meg nem szeretném Leónak felhozni. Kellemetlen téma lenne, és nem akarok feszültséget.

– Mi keltene feszültséget? – vonta fel a szemöldökét Hanga. – Hogy milyen aljas és alávaló módszerekkel akarta elérni, hogy visszafogadd?

– Hanga, fejezd be! – csattant fel Lexa.

– Jól van – sóhajtott a legjobb barátnője. – Szeretlek – mondta lágyan. Alexa egy pillanat alatt megnyugodott, tagjai ellazultak, válla lesüllyedt.

– Én is szeretlek – szája aranyos, finom mosolyra húzódott, ahogy magához ölelte Hangát. – És épp ezért nem akarom, hogy továbbra is el kelljen viselned azt a férfiatlan majmot.

Hanga összerezzent. Ő mindennek nevezte volna Félixet jelen pillanatban, csak férfiatlannak nem. Még mindig érezte magán a súlyát, a tenyere alatt a forró bőrét, azt, ahogy a teste az övének feszül, és azt az izzást, amit ez kiváltott belőle. Az a fiú maga volt az erő és a férfiasság, de persze Hanga ezt jelen pillanatban nem ismerhette be. Ambivalens érzéseket váltott ki belőle, hogy talán holnap az egész véget ér. Csakhogy az elmélet mindig szebb, mint a kivitelezés. Ahogy csütörtök reggel Félix felé közeledett, az arcán a lenyűgöző, huszonnégykarátos mosolyával, a boldogságtól csillogó, zöld szemével őt vizslatta, Hanga elfelejtette, mégis mit akart tenni.