Legjobb barátok. Vagy kicsit több? (Muke)💞Befejezett💞

1. rész

A srácok megint nem voltak otthon. Komolyan mondom néha olyan ez a lakás, mintha egyedül laknék benne. Bár azt még mindig nem tudom, hogy Cal ilyenkor hova szokott menni, hisz neki nincs barátnője. Talán a családjához. Aznap én is úgy döntöttem, hogy elmegyek otthonról, így összekészülődtem és gyalog indultam el. Általában a parkban szoktam ilyenkor sétálgatni. Szerettem a parkban sétálgatni, olyankor nem volt semmi gondom, nem kellett azon aggódnom, hogy ki lát meg. Pedig itt nagyobb a valószínűsége, hogy valaki lefotóz, mint a lakásban. Már legalább fél órája sétálgattam, amikor megpillantottam az egyik padon Mikeot és Crystalt. Épp nagyon el voltak egymás szájával foglalva. Ahogy megláttam őket szívem görcsbe rándult, de nem értettem, hogy mitől. Nem akartam őket zavarni, így csak továbbmentem. Persze Mike észre vett.

-Szia, Luke.-integetett, mire mosolyt erőltettem magamra és odamentem hozzájuk

-Sziasztok.-köszöntem, mire Crystal biccentett.

-Merre mész?-kérdezte Mike.

-Csak sétálgatok.-vontam vállat, majd hozzátettem.-Nem akarok zavarni.-mentem volna tovább, de Crystal megállított.

-Nem csatlakozol hozzánk? Épp ebédelni készülünk.-mosolygott a lány, mire sóhajtottam.

-Ha nem zavarok.-vontam vállat.

-Sose zavarsz, haver.-vigyorgott Mike, amit viszonoztam. Beültünk a közeli étterembe és, miközben ettünk Mike és Crystal előttem cukiskodtak. Nem értettem mi van velem, de rám tört egyfajta féltékenységi hullám. Végül, miután megebédeltünk elköszöntem tőlük, mondva, hogy Mikekal csak este fogunk találkozni. Elindultam haza. Nem értettem, hogy mi van velem. Miért lettem féltékeny Crystalra? Már, ha egyáltalán ez féltékenység volt. Hazaérve Cal a kanapén épp pudingot evett.

-Csáó.-köszöntem és bementem a konyhába. A hűtőben találtam magamnak pudingot így visszamentem Calhoz, aki egyébként nyíltan bevallotta, hogy érez valamit Mike iránt. Amikor ez eszembe jutott megint végig söpört rajtam a féltékenységi hullám és dühömben összenyomtam a pudingos dobozt, ami még tele volt, így a nadrágom bánta.

-Veled minden oké?-kérdezte Cal felpillantva. Időközben megette a pudingját és a telefonját kezdte el nyomkodni.

-Igen, csak fáradt vagyok.-feleltem. Igazából fogalmam sem volt róla, hogy mi ütött belém. Hisz annak semmi értelme sincs, hogy az egyik barátomra vagyok féltékeny, aki érez valamit a LEGJOBB BARÁTOM iránt. Ennek így semmi értelme sincs. Felmentem a szobámba, lezuhanyoztam és bevetődtem az ágyba. Beleordítottam a párnámba, de még órákig nem jött álom a szememre.