Varázs

1. fejezet

A varázslat

Tizenhárom évvel ezelőtt

A varázslat órája ez, a meséké, a titkoké, a csodáké. Ada édesanyja szerint éjfél után, a nulladik órában, elmosódik a határ a valóság és a képzelet között, ilyenkor a legszínesebbek az álmok, ilyenkor érdemes kívánságot suttogni az éjszakába, sőt, ilyenkor az ember talán még a jövőt is kilesheti.

Május tizenharmadika van, a közeli templom harangjai pár perce ütötték el az éjfélt. Ada tizenhárom évvel ezelőtt valamikor mostanság sírt fel életében először. Büszke rá, hogy a varázslat órájában született – talán ezért is hiszi, hogy nem volt butaság ma éjjel kiszökni az erkélyre, hogy elmondja az igaz szerelem varázsigéjét, az Amas Veritast, mint Sally az Átkozott boszorkákban. Csak éppen Ada nem lehetetlen férfit akar kívánni, mert Sallyvel ellentétben nagyon is várja, hogy szerelmes legyen.

Ada behunyja a szemét, ahogy leszakít egy selymesen puha, sárga rózsaszirmot, és a tenyérnyi bambusztálkába ejti a többi szirom közé.

– Úgy csókoljon, hogy abba még a kis lábujjam is belebizseregjen – mormogja el sorban a tizenegyedik pontot a listán, amit hetek alatt nagy odafigyeléssel és aprólékosan dolgozott ki. Tizenhárom pont, mert tizenharmadika van és mert tizenhárom éves. Meg persze azért is, mert a tizenhárom boszorkányos szám.

– Miért pont a kis lábujjad? – veti közbe Bogi.

Ada a barátnője felé fordul, zavartan a füle mögé simít egy elkószált sötétbarna hajtincset, és megvonja a vállát.

– Mert ha még az is bizsereg, akkor biztos, hogy mindenem bizsereg.

Bogi halványzöld szeme csupa értetlenség, két szigorú, szoros copfba font szőke haja, a szemüvege és a vonásaira kiülő komolyság sejteti, hogy nem szereti felelet nélkül hagyni a benne felmerülő kérdéseket. Adával ellentétben Bogi mindent logikai alapon közelít meg, és berzenkedik mindattól, ami megmagyarázhatatlan.

– És miért kell, hogy bizseregjen? Egyébként ezt pontosan hogy érted? Mintha zsibbadnál?

Ada felsóhajt, és lemondóan megrázza a fejét. Bogi néha már bosszantóan gyakorlatias, semmi érzéke a romantikához. Ada máskor valószínűleg megpróbálná meggyőzni őt, hogy a csókhoz elengedhetetlen a bizsergés, de most nem akar mélyenszántó magyarázatba bonyolódni. Az éjszaka hűvös, ők pedig nem öltöztek fel rendesen, csak pizsama és vékony talpú vászonpapucs van rajtuk. Ada úgy érzi, a csempék hidege a bőrén keresztül egyenesen a csontjaiba szivárog, ráadásul holnap iskola, így szeretne mihamarabb végezni.

– Ha majd egyszer szerelmes leszel, megérted, miről beszélek – zárja rövidre Ada, és úgy érzi, ezzel ügyesen kikerülte a kérdéseket.

Bogi elhúzza a száját, de nem fűz hozzá semmit, úgyhogy Ada az egyik lila petúniához lép, és most onnan tép le egy szirmot.

– Mindig tudja, mivel vidíthat fel.

Bogi kuncogva csalafinta pillantást vet rá.

– Szerintem az ideális pasi számodra egy bohóc.

Ada beharapja az ajkát, nagyon igyekszik visszatartani a nevetést, de az álnokul kiszökik belőle.

– Bogi, te hülye vagy – nyögi ki elcsukló hangon.

– Csak reális – nevet Bogi is. – Ada, imádlak, de olyan pasi, amilyet te kívánsz, egyszerűen nem létezhet.

– Ebben nem lehetsz biztos – makacsolja meg magát Ada.

Már miért ne létezhetne? A listán egyetlen lehetetlen pont sem szerepel, szóval ha külön-külön nem lehetetlen, akkor nem lehetetlen együtt sem. Ada nem hajlandó ezt másként gondolni.

Továbblép, és utoljára egy rózsaszín verbénaszirmot ejt a tálkába, mert az édesanyja arra tanította, hogy a verbéna mágikus virág, elbűvölést jelent.

– Amikor először találkozunk, akadjon el a lélegzetem és dobbanjon nagyot a szívem.

– És ez miért jó?

– Mert akkor rögtön tudni fogom, hogy ő az igazi.

– Ja, élénken jelzi majd egy szívroham – kunkorodik gúnyos félmosolyra Bogi ajka.

– Nem úgy értettem, te dilis, hanem olyan jóleső, izgalmas módon – magyarázza Ada, játékosan oldalba könyökölve a barátnőjét.

– És ezt vajon az univerzum is tudja?

Ada a csillagokkal telepettyezett mélykék égboltra pillant, és arra gondol, hogy amikor valami elképesztően szép romantikus történetet olvas, amiben a fiú épp megcsókolja a lányt, pont ezt szokta érezni, sőt, néha nem is csak elakad a lélegzete, hanem egyenesen elfelejt levegőt venni az izgatottságtól, a szíve pedig olyan sebesen dobog, mintha megkergült volna. Ilyenkor csak úgy habzsolja a szavakat, közben pedig lebegős-szédülős boldogság önti el. Ha egy könyv képes belőle ilyen érzéseket kiváltani, akkor egy férfinak is képesnek kell rá lennie – az univerzum pedig nem lehet olyan undok, hogy ezt ne vegye figyelembe.

– Igen, tudja – biccent magabiztosan, és azért szurkol, hogy tényleg így legyen, mert nem szeretne szívrohamot kapni, amikor megpillantja élete szerelmét. – Oké, készen vagyunk.

– És most mi jön? Szétszóród a szirmokat? – toporog Bogi maga köré fonva a karját.

– A filmben maguktól szállnak fel – jelenti ki tétován Ada.

Bogi kétkedőn elfintorodik, de Ada a korláthoz áll, és maga elé tartja a tálkát. Bizsergető feszültség szorítja össze a gyomrát, ahogy a szirmokat lesi, de azok meg se rezzennek. Csalás lenne, ha kiszórná őket? Vagy akkor is teljesülne a varázslat, ha kicsit rásegítene?

Ada összevont szemöldökkel nézi a tálkát, leheletnyit megremeg a keze.

Kérlek, kérlek, kérlek! – szuggerálja a szirmokat.

Már majdnem feladja, amikor a hideg ellenére édesen langyos, puha szellő simít végig az arcán, akár egy gyengéd, biztató érintés. Az egyik szirom tétován libben. Ada karjára libabőr fut, ahogy figyeli, hogy mocorognak a szirmok, majd egy hevesebb széllökés mindegyiket felkapja.

Ada szélesen mosolyog, ahogy a szirmok szabálytalan ívben messze szállnak és eltűnnek az éjszaka sötétjében.

– Ez csak véletlen lehet – motyogja Bogi, de a hangjában mintha csipetnyi kétely rezzenne.

– Nem hiszek a véletlenekben – jelenti ki Ada határozottan.

El fog jönni. Ha eljön az ideje, a férfi, aki tökéletes lesz a számára, igenis el fog jönni. Hinnie kell ebben, mert a varázslatnak csak akkor van ereje, ha hisz benne.

______

Amas Veritas

A tökéletes férfi tizenhárom pontban

Írta: Holló Ada

1. Vele együtt legyen egész a világom.

2. Szeressen nevetni és mosolyogni.

3. Legyen számára fontos a család.

4. Legyen romantikus (legalább néha).

5. Ne legyenek titkaink egymás előtt.

6. Az érintése legyen különlegesebb, mint bárki másé.

7. Nem számít, hogy néz ki, csak nekem tetsszen.

8. Ugyanúgy szeresse a túrórudis zsemlét, mint én.

9. Ha együtt vagyunk, szűnjön meg számunkra a külvilág, és csak mi ketten létezzünk.

10. Pont úgy szeressük egymást, ahogyan vagyunk, a hibáinkkal együtt.

11. Úgy csókoljon, hogy abba még a kis lábujjam is belebizseregjen.

12. Mindig tudja, mivel vidíthat fel.

13. Amikor először találkozunk, akadjon el a lélegzetem és dobbanjon nagyot a szívem.