homlokráncolva néztem utolsó üzeneted, és mivel teljesen összezavartál, úgy döntöttem, lezárom a képernyőt, későbbre halasztva a választ. helyette a szekrényhez léptem, szemeim megdörzsölve tártam ki az ajtót, kirángattam onnan egy világoskék pulcsit, meg egy szűk, fekete farmert. magamra öltöttem a ruhadarabokat, fogat mostam, majd a konyhába támolyogva kapcsoltam be a vízforralót, hogy egy mások számára undorítóan édes, csokis ízesítésű, kávénak nem is nevezhető löttyel indítsam a napomat. a kellő cukorlöket után még szenvedve letoltam egy szendvicset, habár reggelente nem sok étvágyam volt, egész délelőtt émelyegtem, ha üres hassal hagytam el az otthonomat.
úgy tíz percnyi felesleges időm maradt a szükséges indulásig, egy átlagos hétköznap ezt lazításra, esetleg egy anyagrész átolvasására szántam volna, ám akkor másképp tettem. vékony kabátot vettem ruháim tetejére, karjaimat az iskolatáskám pántjába bújtattam, telefonomhoz pedig fülhallgatót csatlakoztattam.
YOU ARE READING
Hópehely a Tavaszban ⤑ pjm×kth
Fanfiction❞│azt hittem, szebben végződik majd. ehelyett kiderült, nem lehetünk ugyanannak a virágbimbónak a részei - te csillogó hópehely, én eltévedt szirom voltam csupán; a szél pedig mindkettőnket messze fújt. téged ugyan csak képletesen, hiszen halvány ró...
