múlt az idő. néha észrevehetetlenül gyorsan, néha kínzó lassúsággal csordogált a kórház világos falain. utóbbi főleg akkor volt jellemző, amikor aludtál vagy vizsgáltak téged. mindenesetre, bármilyen tempóban is, az órák megállíthatatlan módon vonszolták magukat előre, soha vissza nem térő pillanatokat hagyva maguk után.
ESTÁS LEYENDO
Hópehely a Tavaszban ⤑ pjm×kth
Fanfic❞│azt hittem, szebben végződik majd. ehelyett kiderült, nem lehetünk ugyanannak a virágbimbónak a részei - te csillogó hópehely, én eltévedt szirom voltam csupán; a szél pedig mindkettőnket messze fújt. téged ugyan csak képletesen, hiszen halvány ró...
