ha erőszakkal próbáltak volna elrángatni engem mellőled, akkor sem hagytalak volna ott, a vizsgálati idő kivételével egy percre sem. veled maradtam a nap hátralevő részében, majd az éjjelt is odabent múlattam, bár sok izgalom nem akadt a sötét órákban, amiknek nagy részét alvással töltötted. figyeltem rád, minden moccanásod, szusszanásod, álmodban megrezzenő kezed. különleges hála kerített hatalmába ezekben az elmélyülten csorgó pillanatokban. hiszen örültem a legapróbb életjelnek is, ami tudatta velem, hogy ez még nem a vége.
ESTÁS LEYENDO
Hópehely a Tavaszban ⤑ pjm×kth
Fanfic❞│azt hittem, szebben végződik majd. ehelyett kiderült, nem lehetünk ugyanannak a virágbimbónak a részei - te csillogó hópehely, én eltévedt szirom voltam csupán; a szél pedig mindkettőnket messze fújt. téged ugyan csak képletesen, hiszen halvány ró...
