kilencven.

159 31 8
                                    

ismét kaptál egy adagot az erősebb gyógyszerekből, így mire szüleid beértek, már nem egészen voltál tudatodnál. kilépve anyukád szoros ölelésbe vont engem, zokogott, mire az én könnyeim is újra eleredtek.

– vigyázz rá még egy kicsit – suttogta fojtott, szakadozó hangon.

Hópehely a Tavaszban ⤑ pjm×kthDonde viven las historias. Descúbrelo ahora