egy félreesőbb padnál állapodtunk meg. mindenképp mellettem szerettél volna helyet foglalni, nem elégedtél meg székeddel, így segítségemet kérve elhelyezkedtél a fa ülőalkalmatosság kényelmetlen ülésén. szótlanul hajtottad fejed vállamra, mire én gyengéden csúsztattam tenyerem combodra. habár gondolataim egészét léted töltötte ki, tekintetem fogva tartotta a közelünkben magasodó épület fenyegető formája. hiába szabadultunk ki nyomasztó falai közül, kerítésével továbbra is zárkába kényszerítette lényünket, karnyújtásnyira, mégis elérhetetlenül messze az odakint zsongó szabadságtól.
VOCÊ ESTÁ LENDO
Hópehely a Tavaszban ⤑ pjm×kth
Fanfic❞│azt hittem, szebben végződik majd. ehelyett kiderült, nem lehetünk ugyanannak a virágbimbónak a részei - te csillogó hópehely, én eltévedt szirom voltam csupán; a szél pedig mindkettőnket messze fújt. téged ugyan csak képletesen, hiszen halvány ró...
