negyvenhárom.

160 36 3
                                    

egy ideig az ösvényen sétáltunk, most viszonylag csendben – folyamatosan fejedet forgatva nézelődtél, habár nem sok változatosságot láthattál. cseresznyefák millió virága nyílt körülöttünk egyszerre, rózsaszínné téve látóterünk minden milliméterét, akár a köd, ami elmémet lepte el közeledben.

Hópehely a Tavaszban ⤑ pjm×kthМесто, где живут истории. Откройте их для себя