– chim? – ébredtem felületes szundikálásból hangodra.
– itt vagyok – válaszoltam azonnal halkan.
– mennyi... az idő? – kérdezted elakadó hanggal.
– öt óra lesz mindjárt. pihenj még – simítottam suttogva tincseid közé.
– n-nem... félrehúznád a függönyt?
– igen – bólintottam fennakadás nélkül. tudtam, hogy szerelmes vagy a napfelkeltékbe.
BINABASA MO ANG
Hópehely a Tavaszban ⤑ pjm×kth
Fanfiction❞│azt hittem, szebben végződik majd. ehelyett kiderült, nem lehetünk ugyanannak a virágbimbónak a részei - te csillogó hópehely, én eltévedt szirom voltam csupán; a szél pedig mindkettőnket messze fújt. téged ugyan csak képletesen, hiszen halvány ró...
