Harc az Elemekért 1.

Kétszemélyes magánakció

Jake

Az Elemistákat nem akadályozta meg a kiképzés elkezdésében a tény, hogy az imént közölték velünk, miszerint egy srác, akinek ötszáz éve halottnak kéne lennie, szabotálja az emberiség létét. Úgyhogy most én, Stephanie és Zac itt ültünk a mestereinkkel egy hideg sziklán a falu körüli tó kellős közepén. Bevallom, kissé feszélyezett ez a rengeteg víz körülöttünk. Egy hosszúkás csónakkal eveztünk be ide, így volt alkalmam közelről szemlélni a vizet. A víz sötét volt és feneketlenül mélynek tűnt. Nem éreztem magam biztonságban. Lehet azért, mert a víz az Elemem Ellentéte, vagy, mert sosem tanultam meg úszni.

– A sötétség... – próbálkozott Zac már sokadjára, de Marlow mester ezúttal is leszólta.

– Világosan megmondtam, hogy nincs több kérdés a Sötétség Mesteréről! Még nem jött el az ideje. Most tanulni fogtok.

Pedig örültem, hogy nem tanulok a kiképzés alatt, hiszen nem kellett iskolába járnunk. Bár valószínűleg itt nem matekozni fogunk.

Marlow, aki temperamentumos, határozott megjelenésével az Elemisták vezetőjének tűnt, máris belefogott a tanításba: – Első lecke: az erőtöket nagyban befolyásolja az Ellentétetek. Mivel hajdanán mind a nyolc Elemet egy sárkány uralta, az Elemek most is kötődnek egymáshoz, főként az ellentétesek. Ha együtt dolgoztok, egymás közelében vagytok állandóan, az erőtök erősebb lesz és könnyebb irányítanotok. Többek közt ezért is laktok egy szobában. Ha az Ellentétetek esetlegesen meghal, vagy a világ másik felén van, az erőtök nem képes maximálisan érvényesülni.

– Hogy hogy esetlegesen meghal? – kérdezte Stephanie felvont a szemöldökkel.

– Az Elemek irányítójának lenni hatalmas felelősséget követel, és időnként nagyon veszélyes is lehet.

– Klassz – morogta Stephanie.

– Második lecke: a sárkány.

Na, ez a kijelentése már sokkal érdekesebb volt.

– Sárkány? – kérdeztünk vissza egyszerre Stephanie-val.

Imádom a sárkányokat. Gyönyörű, fenséges lények, hatalmas erővel. És nem utolsó sorban tökéletes rajzmodellek.

– Ha tudnátok milyen jó érzés sárkányháton repülni! – lelkesedett Zac.

– Te mikor repültél sárkányon? Igazán elmondhattad volna! – korholta Stephanie.

– Engem meg elvihettél volna egy körre – toldottam meg.

– Hidd el, nem szívesen lettél volna ott, amikor Amanda elrabolt!

– Nos, legalább elegánsan, egy sárkányon rabolt el.

Marlow mester hangosan megköszörülte a torkát.

– Én értem, hogy kíváncsi fiatalok vagytok, akik épphogy csak most csöppentek bele egy szokatlan világba, de lehetne, hogy nem fűztök megjegyzéseket minden egyes szavam után?

– Elnézést, mester – horgasztotta le a fejét Stephanie mindannyiunk nevében. Azért az izgatott mosoly az ő arcáról sem tűnt el.

– Köszönöm, akkor folytatnám is. Szóval a sárkányoknál tartottam. A sárkányotok a legfontosabb társatok, ezt jegyezzétek meg! Saját erőtökből létrehozni az Elemeteket igen kimerítő és sok gyakorlást igénylő munka.