Harc az Elemekért 1.

Szabályszegés a holdfényben

Tanel

A csillár fénye megcsillant az aranygyűrűn, ahogy a kezemben forgattam. Aprólékos mintákat véstek a széles aranyfelületre a kicsi kék ékkövek köré. Az eljegyzési gyűrű természetesen nem az enyém volt, Skytól kértem kölcsön, hogy közelebbről is megnézhessem, miután kiszúrtam az éjjeliszekrényén.

– Nem túl nagy ez az ujjadra? – kérdeztem az ágyán ülő Skytól. Az ékszert rá tudtam csúsztatni a csuklómra.

– Az ujjamra? – csodálkozott Sky. – A szarvamon kell hordanom.

– Értem, ez is másképp van nálatok.

Az elmúlt két napban sokat tanultam a vemunok szokásairól. Érdekelt a különleges kultúrájuk és életmódjuk. Sky mindig türelmesen, sőt lelkesen válaszolgatott a rengeteg kérdésre, amit feltettem neki. Többek közt megtudtam, hogy a vemunok minden hónapban csak kétszer esznek húst, mert e módon is tisztelik az esőerdő állatait. Csak a havonta megkövetelt, úgymond "áldozatot" fogadták el a természettől, cserébe azért, hogy nem háborgatják őket más esetekben. Haszonállatnak csak lámákat tartottak a gyapjukért, ami a bőr mellett a másik fő ruhaalapanyaguk.

A falujuk körüli Sanguis Draconis, azaz Sárkányvér nevezetű tavat szent helynek tartják egy legenda miatt, miszerint az Ős Sárkány a vízben gyógyult meg a küzdelmei után, és a vére a tó vizével összekeveredett. Minden utódjukat (ami egyébként csak egy lehet egy családban, mivel a vemunok sokkal tovább élnek egy embernél, ezért nincs nagy szükség a létszámpótlásra, kivéve bizonyos generációkban) a tó vizében fürdetnek meg a születésüket követően. A hitük szerint így az Ős Sárkány védelme alá kerülnek. Ez amolyan keresztelő számukra.

Késő délután volt, a mai kiképzésünk már bejeződött, így a nap hátralévő részében már lazíthattunk. Nem azt mondom, hogy nem élvezem a kiképzést, csak borzalmasan kimerülök a végére. A tegnapi „bevezetés az Elemek világába" témájú óra után ma főleg ömlesztett, unalmas elméletet tanultunk a föld és a szél fogalmáról, és mindenről, ami az Elemeinkhez tartozik. A szél uralja a levegőt, így Skynak mindkettővel foglalkoznia kell. Az Elemek mind hatalmas kiterjedésűek a Földön, így különösen oda kell figyelnünk rájuk, óriási felelősség, satöbbi. Az elmélet után egy rövid gyakorlat következett, ami a maradék erőnket is felemésztette.

Sky pihenésként a faluba is bevitt egy idegenvezető túrára. Egy darabon Jessy is elkísért minket, de csak hogy Sky megmutassa neki a falu ékszerészének kunyhóját. A mi sétánk a szentély és a pékség bemutatásán kívül leginkább abból állt, hogy Sky Tornado elől bujkált, így inkább hamar visszajöttünk a szobánkba. Visszafele futólag találkoztunk Sky apjával, akit, mint a vemunok törzsének vezetőjét, igazán érdekes volt megismerni, még ha csak egy rövid pillanatra is. Bár megjelenése komornak és precíznek hatott, nem tűnt olyan személynek, mint aki rendkívüli vezetői képességekkel rendelkezik. Ugyanakkor azt sem tudtam elképzelni, hogy a mindig lelkes, kissé szétszórt Sky egyszer majd a helyébe lépjen. Valahogy mindkettejükből hiányzott az a tulajdonság, amivel könnyedén parancsokat oszthatnának másoknak.

Miután Earthquake törzsfőnök egy zavargás sürgős megoldására hivatkozva kapkodva elsietett, gondolatban már mindenféle összeesküvés-elméleteket szőve fordultam Skyhoz.

– Gyakran vannak balhék a faluban, igaz? A katonáitok körében. Mindenesetre ők minket, Újoncokat sem kedvelnek túlságosan. Pedig mikor körbevezettél a szentélyben és az a fiatal vemun meghajolt előttünk, vagy mikor ingyen süteményt kaptunk a pékségben, úgy tűnt, a többiek tisztelnek minket az erőnk miatt.