Egy új érzés

6. Régi barát

...de ekkor felismertem azt a személyt akivel kiskorom óta nem találkoztam. Lefagytam, nem tudtam mit tegyek, a fegyver kicsúszott a kezemből...

Miután észhez tértem felálltam és felsegítettem Roycet. Leborotvált barna haja van, borostálya lett, kék szeme meg mindig a régi, felnőtt és már magasabb mint én...

Ő is felismert azokról a régi időkről amikor vele együtt játszottuk a katonákat még kiskorunkban.

Nem tudtuk mit mondjuk egymásnak ,de én azonnal rátértem a lényegre.

-Mit keresel itt?

-Menekülök.-vágta rá egyből komoly hangon. Úgy tűnik már mutált ,mert eléggé mély hangja lett.

-Ki elől?-tudtam, hogy nem mondhatja meg, de muszáj volt rákérdeznem.

-Nagy veszélyben vagyunk, mi és az egész katonaság. Apád küldött ide, hogy vigyelek el hozzá ,mert nem tud ilyen messziről megvédeni. Úgy, hogy velem kell jönnöd Lisa Scott.

-Kellett egy perc mire mindent megértettem...Szóval az apám nem halt meg. Volt bennem egy kis megnyugvás ami azonnal el is tűnt.

-Ezt, hogy magyarázom meg a barátaimnak? Nem tűnhetek el csak úgy! De legbelül tudtam, hogy el kell tűnnöm.

Elfogadtam a tényt és elindultunk... Igazából azt sem tudom, hogy hová megyünk. Mivan ha ez az egész csak egy hazugság, hiszen honnan tudnám, hogy most ő igazat mond e vagy sem. Jó, oké bevallom tudja a nevem szóval ismer, de mivan akkor, hogy ha ez csak egy információ rólam. Már bárhonnan meg lehet tudni valakinek a nevét. Mit csináljak? Mit csináljak? Mit csináljak? A pánik kezdett eluralkodni rajtam.

Szóval itt vagyok egy mozgó járműben amiről fogalmam nincs, hogy hová tart. Ki kell szabadulnom. De hogyan?

És ekkor hív Carol. Mindig a legjobb időben tud hívni...

-Felvehetem?

-Persze, de ne mondj neki semmit.-mondta már már túl gyanúsan

Felvettem...

-Szia Carol!

-Szia! Hol vagy? Tárva-nyitva áll a bejárati ajtód!

-Jaaaa úgy látszik nem zártam be megtennéd helyettem?

-Persze! De hol vagy most?

-Elmentem bulizni, tudod kell a változatosság.

-Ja persze, akkor én meg az Angol királynő vagyok.

-De most komolyan, tényleg eljöttem bulizni.

-Hát jó hiszek neked.-mondta elfogadva, hogy nem fogom elárulni az igazi helyet ahol most vagyok.

-Jó akkor szia!

-Szia...

Nem tudom mit éreztem amikor elmondtam ezt neki, egyszerűen csak úgy gondoltam, hogy tudja a hazugságomat.

Most pedig ki kell jutnom az autóból. Egy gyors mozdulattal a kabátommal eltakartam az egész arcát és neki szorítottam ,hogy elájuljon, viszont ha tényleg apám oldalán áll akkor most nagyon nagy bajba vagyok. Szépen lassan elaludt és az autó lassulni kezdet. Gyorsan kiszálltam és megnéztem a csomagtartót. Csak az ő fegyverzete volt benne. Gyorsan kivettem a golyóálló mellényt és az AK17-es fegyvert a gránátot és a kést a vakítókat benn hagytam.

Elkezdtem futni a korom sötétben a hatalmas mezőn, a fű minimum a derekamig ért. Szerencse, hogy csak max 3 kilométerre lehetek a várostól.

De ekkor...