Szőke herceg fehér korláton (Niall Horan ff)

6. rész

Mondjuk én szeretek esőben járkálni így nem is stresszeltem magam. Lassan ballagtam vissza a hotalhez, még mások rohantak az esőben, menedéket keresve. A liftben kissé felborzoltam a hajam, így kirázva minimálisan a vizet belőle, majd felkötöttem.
- Nem úgy volt hogy sietsz, és nem mész messzire? - vont kérdőre Niall. Na az ilyentől mászok a falra.
- Nem vagyok már ovis. És ez amúgy is csak egy kis eső! - vágtam vissza szemtelenül.
- És ha tüdő- vagy torokgyulladásodlesz? - emelte fentebb a hangját.
- Akkor beteg leszek! Max egy hét az egész. Amúgy is! Nem kell ennyire túldramatizálni. - forgattam meg a szemem.
- Az én felelősségem vagy... - nem hagytam hogy befejezze.
- Igen, mert örökbe fogadtál. De valjuk be! 3 évvel vagy idősebb nálam. Nem kell az apámként viselkedj! És amúgy is. 17 vagyok, mindjárt 18. Mint már mindtam: tudok magamra vigyázni, nem kell bébicsősz! Az otthonba se nyalták ki a seggem, most se kell. Köszi! - ezzek bementem az én szobámba ahol elővettem a pizsim, átöltöztem majd bebújva az ágyamba telóztam. Hangos dörgések jöttek kintről, ezért becsuktam az ablakot, mert idegesített a hangzavar. Az energia italok mellé vettem még magamnak Milka, fehér csokit és azt majszolva kerestem valami otthon is megcsinálható angol vizsgát. De mivel nem jártam sikerrel, mást olvasgattam. Percekkel későb kopogtak az ajtómon. Mivel nem volt kedvem senkihez ezért megfordulva úgy tettem mintha aludnék.
- Spirit... - hallottam meg Ni halk hangját. Mikor észrevette hogy "alszok" elhalgatott, majd csak annyit éreztem hogy mellém fekve nyom egy pszit az arcomra, de nem kel ki mellőlem, hanem jobban magához húz.
- Ne haragudj. - súgta, arcát hajamba fúrva. Szerintem sejti hogy nem alszom, de nem nagyon érdekek. Most nem akarok vele beszélni, így inkább tényleg próbáltam elaludni.