Penge Élen {Jikook} /BEFEJEZETT/

2. Fejezet

Jimin szemszög

Ahogy végeztünk a sok laptop, monitor és gép kipakolásával, úgy ugrottam a kanapéra. Igen a kanapéra. Aludni. Azért a kanapén mert az közelebb van a pince lejáratához.

2019. Augusztus 31.

Éppen a suli felé tartok. Kezeim zsebembe süllyesztettem. Fekete zakóm alatt egy fehér ing, egy régi fekete farmert felvéve hajam fülem mögé tűrtem így róttam az utcákat. Ma lesz az évnyitó. Nem tudom, hogy egy Idol-bérgyilkosként, hogy fogok tanítani de lesz ami lesz. Fülembe egy nagyon kicsi "telefonkészülék" van ami felvesz mindent amit látok és hallok. És még Taehyung-gal is tudok kommunikálni. A fönök jól megszerelte. Vagy megszereletette Jinnel.

-Egy kettő mikrofon próba. - szólok halkan várva Tae válaszát, hogy működik-e a kis mikrofon.

-Tisztán és érthetően hallak. - hallom ahogy hátradől székében, a tárgy pedig recsegni kezd és beleszürcsöl a reggel készített kakaóba. Igen én készítettem mielőtt még kávé babot rak a tejbe kakaóként.

-Rendben. - álltam meg az iskola kapuja előtt majd átlépve azt újra abban a borzalomban érezhettem magam mint pár évvel ezelőtt. Utáltam a sulit. Kiközösítettek majd félredobtak. Végül ezt a dolgot a BTS törte meg mikor 2010-ben pre debütáltunk aztán 2013-ban sikerült végre debütálni hála Yoonginak aki megfenyegette a céget, hogyha nem debütálhatunk akkor kilép mindenki. Ott és akkor elhittem, hogy lehetnek barátaim, és lettek is.

Elindultam a tornaterem felé ahol elvileg az évnyitó lesz megtartva. Beléptem a terembe ami oldalán bordásfalak voltak, a föld csúszás mentesített parketta, a tetőről pedig kötelek lógtak. Próbáltam az iskola minden négyzetcentiméterét és minden kijáratot alaposan megfigyelni. Az ablakok nagyon magasan vannak és kicsik. Azokon nem tudok kimászni. Egy kis nézelődés után megpillantottam a mosolygó tanárokat. Csábos mosolyomat elővéve léptem melléjük majd kezet ráztam mindenkivel.

-Kiss Péter vagyok! - fogtam kezet egy nővel miközben álnevem használtam. Nam direkt kikötötte, hogy legyen álnevem. Így vagyok a suliba is regisztrálva.

-Jó reggelt. - igen még korán van. Én sem értem miért reggel tartják az évnyitót. - Olyan ismerős vagy nekem. - jött közel hozzám a nő mire én hátráltam egy lépést.

-Igazán? - az akcentusom még mindig ugyanolyan. Furcsa lehet az embereknek.

-Mintha a lányom plakátjain láttalak volna. - néz mélyen szemeimbe majd ő is hátrál egy lépést az én, eddig összeráncolt szemöldökeim pedig a magasba szöknek. - Tudod van az a... Pork... Jimen... vagy valami ilyesmi. Hasonlítasz rá. - fejezte be monológját én pedig beálltam a tanárok mellé a sorba semmit sem törődve az előbbi megjegyzésről.

-Jó reggelt tanárok. - köszönt az igazgató, majd tekintetét rám vezette. Aranyosan rámosolyogtam mire ő is elmosolyodott. Igaza volt V-nek. Ragad a boldogság. - Kezdhetünk? - erre mindenki heves bologatásba kezdett velem együtt. Az igazgató elfordult majd a sok diák felé nézett végül az előkészített mikrofon felé vette az irányt. - Sziasztok diákok. Egy új év veszi kezdetét. Viszont a tanárok külön megkértek, hogy most ne én mondjam a beszédet hanem az előző évben az iskola első, aki nem tudom, hogy lett az, hisz magatartása a béka segge alatt van... na mindegy. Üdvözöljétek Jeon Jungkook-t! - erre összeráncoltam szemeim, hisz nem is ez az igazi neve.

-Miért hív Jungkook-nak? Azt csak a barátaim tehetik. - kezdett bele mérgelődve majd a diákok felé fordulva elkezdte felolvasni a beszédet. Mély hangja az egész termet el lepte. Határozott volt és domináns. Egy ilyen gyereket a legkönnyebb megtörni. Erősnek mutatják magukat de közben nem is annyira nagy fiúk. - Ennyi lett volna. Ja és még annyit, hogy be kell mutatnom az új tanárt Kiss Pétert. - fejezte be a hegyi beszédet. Felém nézett én pedig egy mosoly keretében kiléptem a sorból majd tekintetem végigvezettem az unott diákokon. - Ő lesz ebben az évben a Kémia-Biosz szakos tanár. - Mi? Hisz abból majdnem megbuktam! Mint majdnem minden másból is... - Köszönöm a figyelmet. - el lépett a mikrofontól majd odaadta az igazgatónak aki megnyitotta az évet. Ahogy ez megtörtént diákok tömkelege tódult ki a kapun. Megvártam míg mind kimennek majd elindultam kifelé.

-Észrevettél valamit V? - súgtam társamnak aki végig a vonalban volt.

-Azt, hogy ez mennyire kurva unalmas volt? Azon kívül semmit. Ez a Jungkook gyerek asszem az egyik gengszter a suliban. Nagyon sok verekedésben vett már részt. A magatartása és a szorgalma mindig csak súrolta a kettest de a többi tantárgyból kítűnő. Vigyázz vele. Veszélyes. Nagyon okos és erős. - mondta el a hegyi beszédet. Gondolom utána nézett ennek a JeongGuk-nak.

-Jólvan anyuci. Tudok vigyázni magamra. - szemet forgatva léptem ki a kapun amikor egy kéz visszarántott.

-Te kihez beszélsz? - nyeltem egy nagyot amint közel húzott magához. - Skizofrén vagy? Jó tanárt vettek fel... - mondta ridegen Jungkook.

-Nem vagyok skizofrén... - motyogtam magam elé majd kibontakoztam szorításából.

-Akkor kihez beszélsz? Talán van valami telepatikus képességed? - röhögött fel a saját hülyeségén mire szemet forgattam szemtelenségén. - Na picur te most velem jössz.

-A tanárod vagyok JeongGuk! - rivalltam rá.

-Mi van Jimin? - súgta fülembe. Honnan tudja a igazi nevem?! Ijesztő. - Ohh... bocsi... nyelvbotlás. Csak nagyon hasonlítasz rá. Kísértetiesen. - ha nem egy személy lennénk akkor most komolyan tudnám venni.

-Elengedsz? - kérdeztem tőle mivel még mindig karom fogta.

-Nem. Jössz velem.

-Biztos nem. V. - mondtam hangosan társam nevét aki szerintem a hirtelen hangnem változástól leesett a székről.

-Itt vagyok. Öhmm fogd meg a karját és fejtsd le magadról aztán kezdj bele egy gyors sétába mielőtt elvisz valamerre. - hallottam ahogy felállt a hideg padlóról majd újra leült abba a kényelmes székébe.

-Ki az a V? Ja várj. Van az a banda a BTS... abban van V... - ebben a pillanatban a vér is megfagyott bennem. Elsápadtam. - Eljátszod, hogy híres Idol vagy? - közelebb vont magához amitől kezdtem zavarba jönni ezért kicsit pirosló arcom elfordítottam. - Tehát ez az igazság. - De jó, hogy ilyen hülye vagy!

-És akkor mi van? - motyogtam halkan majd csuklóm egy erős mozdulattal kirántottam az övéiből majd a "fájó részt" — nem mintha fájt volna — elkezdtem masszírozni majd gyors léptekbe kezdtem és elhagytam az iskola területét.