Nem csak sárkányok és vikingek harcolnak egymás ellen, hanem vikingek sárkányokkal más vikingek/sárkányok ellen. Ám ez mind megfog változni, mert két fiatal ellenfél véget vett szerelmükkel az örökös háborúnak.
Meghoztam az újabb fejezetet🏆. Bocs hogy ennyit késtem vele, de remélem hogy tetszik nektek.😅
******************
Hablaty szemszöge:
- Tényleg? Honnan veszed? - kérdezett rá érdeklődve Astrid, ami jó kérdés is volt, mert én se tudtam megmondani. Végül csak azt nyögtem ki, hogy...
- Csak tudom és kész! Hiszen az én sárkányom! - amit ezután mondott még jobban meglepett.
- Hogyan ismerted meg és történt azalatt az idő alatt? Nyugodtan elmesélheted, úgy tudom még sokáig fogunk hajózni a tengeren. - ami igaz is és mivel jobb dolgom úgyse volt és már a sárkányaink is idejöttek hozzánk és minket hallgattak, így végül leültünk a mögöttünk lévő közepes hordókra és elmeséltem Fogatlannal töltött történetemet.
{Visszaemlékezés} Minden 15 éves koromban történt, amikor az Apám először vitt el sárkány vadászatra. Akkoriban még voltak Éjfúriák, amiket az Apám sorra gyilkolni kezdte őket, amíg azt nem hittük, hogy kihaltak. Ám azon a napon meglepetés fogadta minket az egyik sárkányvadász csapdában.... egy Éjfúria! Az Apám teljesen ledöbbent, de annál inkább örült ennek, mert nekem lett a megtiszteltetés, hogy megöljem az utolsó Éjfúriát. Ám amikor az Apám kieresztette a fekete szörnyet és az felszállt volna egyből vissza is zuhant a földre. Ekkor vettem észre, hogy le van vágva a fél farka és még beteg is volt. Az Apám tisztességes sportoló sárkányölésben, ezért ahelyett hogy utasított volna, hogy öljem akkor is meg ehelyett inkább ajánlatott adott arra, hogy meghagyhatóm a sárkány életét és beidomíthatom. Az elmúlt napokban, majd hetekben gondoskodtam és idomítottam az Éjfúriát, akit később elneveztem Fogatlannak, mert amikor mosolygott rám mindig visszahúzódtak a fogai. Ráadásul amikor egy gyakorlatnál meg kellett ölnöm egy másik sárkányt az leégette az egyik lábam és, ha Fogatlan nem lenne, akkor még halott is lennék. Innentől kezdve az Apám minden sárkányvadásznak megtiltotta, hogy egy ujjal is hozzá érjen az Éjfúriához. Azóta Fogatlan nem csak a sárkányom, hanem titokban a legjobb barátom is. Hála az sárkányomnak tudtam barkácsolni magamnak lábat és neki farkat, így legalább van bennünk valami közös, azóta remek sárkányvadászá váltam és ő se ment el mellőlem... Soha. {Visszaemlékezés vége}
Astrid szemszöge:
El sem tudom hinni, amit most mesélt el az előbb Hablaty. És még észre se vettem, hogy elszaladt az idő és már láthatáron volt az a sziget ahová készültünk.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
- Sziget előttünk! - kiáltotta az egyik sárkányvadász. Megjelenik pont mögöttünk Mogor és nagy vigyor volt az arcán.
- Nem sokára megmutathatod mit tudsz az első vadászatodon. - majd lassan tovább sétált, miközben tartotta tovább a vigyorát és adta ki a parancsot a nem sokára kikötésre.
******************
Kedves olvasóim, a héten kezdtem el az első munkahelyemen, ezért késtem vele és remélem megértitek. Lehetséges hogy csak hétvégenként tudok új fejezetekkel szolgálni. Addig is csillagozzátok tetszésetek, kommenteljetek és legyetek türelmesek. Üdvözlettel és köszönettel én a novella írója derVivien.🐲💚
