Nem csak sárkányok és vikingek harcolnak egymás ellen, hanem vikingek sárkányokkal más vikingek/sárkányok ellen. Ám ez mind megfog változni, mert két fiatal ellenfél véget vett szerelmükkel az örökös háborúnak.
Hablaty visszatért sárkányvadászaival és Astriddal arra helyre, ahol csapdába ejtette Fogatlannal a Titánszárnyú Szörnyen nagy rémséget. Épp időben készültek el a sárkány befogásához, amikor a dühöngő behemot kitört a lezárt barlang sziklái mögül. Még mérgesebb lett, mint valaha, pupillái kikerekedtek és végtelennek tűnő mennyiségű kerozin tüzet okádott minderre, ami megmozdult. Hablaty pont a sárkány felé haladt, hátha le tudja nyugtatni. Egy pillanatra úgy is tűnt, de ha Astrid nem cselekszik Hablaty élve meg is éget volna. Egy nagy szikla mögé bújtak, ami elég nagy volt, hogy több sárkányvadász, Fogatlan és Hullócsillag is el tudott rejtőzni. Jól sejtette már az elején Hablaty, hogy tényleg valami nem stimmel ezzel a sárkánnyal.
- Jól sejtettem! Ez a sárkány Angolnahimlőben szenved. Ezért ilyen agresszív és végtelen a tűz lövése.- mondta hangosan a véleményét.
- De hát az, hogy lehet?- kérdezte Astrid.
- Biztosan megevett egy Vérméreg angolnát, hogy erősebbnek érezze magát egy vetélytársa ellen, de a terve biztosan visszafelé sült el. És végül ez az eredménye.- mondta az elméletét Hablaty.
- És van lehetséges gyógymódja?- kérdezte Astrid.
- Lehetséges, de kellene néhány összetevő. Százados értesz a növényekhez?
- Ha az Angolnahimlő összetevőiről beszélsz, akkor szerencséd van, mert tudom a hozzávalóit. De addig mi lesz önökkel, és a sárkánnyal?- mondta a Sárkányvadász százados.
- Majd megoldjuk, de te ne ezzel törődj! Menj és szerezd meg a hozzávalókat!- kiabálta az utasításait Hablaty, amire a százados el is indult.
Fél órával később...
Amikor a százados visszatért a hatalmas titánszárnyú Szörnyen nagy rémség már le lett láncon kötve és még néhány Sárkányvadász is tartotta, mivel az egyszerű kötelet csak elégetné és tépné. Közben mindent előkészítették az ellenszer elkészítéséhez. Hablaty azonnal ellenőrizte a hozzávalókat.
- Egy Homoktövis gyökér...- a tűzön gyorsan megpörkölte.-... Enyhén pörkölve. Megvan. Egy tucat Szikla virág.- Astrid megszámolta.
- Megvan!- jelentette ki.
- Egy maroknyi Kecskefű. Megvan. Egy vad Dagga növény. Megvan.- mivel a Vérméreg Angolna már a sárkány gyomrában van így az utolsó hozzávalót már keverik bele. Ahogy elkészült az ellenszer a vad sárkányhoz mentek, hogy megitassák vele, de egyszer csak a sárkányra éppen rátörne egy újabb heves köhögés, amitől tüzet okádna. Ám Astridnak sikerült abban a pillanatban megitatnia vele az ellenszert. Amikor a sárkány lenyelte a gyógyszert először undorodó arcot vágott, majd a hirtelen mozgásától magával rántotta a láncokat és azt tartó vadászokat. Először sikoltásszerűen üvölteni kezdett, majd öklendezni kezdett és kiadta Astrid ölébe a félig megemésztett angolnát. (a kép példa, NEM abban a ruhában van)
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Ezután mindenki hátrálni kezdett, kivéve Astrid. A sárkány szeme normális sárga színűre váltott és békés, kezes jószággá vált. Ebből mindenki tudta, hogy a sárkány már nem kiszámíthatatlan és nem agresszív. Ezért bár Astrid nem örült, de a titánszárnyú önszántából velük ment, mint a Sárkányvadászok újabb szerzeménye. Ezzel a hajó rakománya mint az agresszív Ostorcsatt és az óriás és jámbor titánszárnyú Szörnyen nagy rémség zsákmányukkal visszaindultak a Vérontó-szigetre. Astrid reméli, hogy nem bánnak majd rosszul ezekkel a sárkányokkal. Ezt remélte a mellé bújó Hullócsillag is.
🐲🐲🐲🐲🐲🐲🐲
Nem tudtam ezt ennél hosszabbra tervezni, de ígérem, hogy sietek a következő résszel. A legközelebbi viszont olvasásra, derVivien.🐉
