Örökké a tiéd (Befejezett)

3/2.

Előző rész vége:  Lementem konyhába és miközben a jégrémet kutatom ki a hűtőből egyszer csak anyu hangját hallom meg.

-Te jégkrémet akarsz enni ilyenkor?–Csodálkozás közben végig nézte, ahogy felbontom és beleeszem a csokis, mentolos, epertortás jégkrémbe.
-Hát igen. Megkívántam.– Mivel nem mondhatom neki, hogy lehet, hogy a legnagyobb gyereke az univerzum legeslegnagyobb szemete, ezért ennél a verziónál maradtam.
-Értem, de egyébként nyugodtam elmondhatod, hogy mi van, mert drágaságom úgy ismerlek, mint a rossz pénzt.–Nevetett ki a drága édes anyukám. Anyu egyébként mindig megtud lepni és most se csalódtam benne. Nem akarok neki hazudni. Az is lehet, hogy tudna segíteni nekem. Lehet, be kellene neki vallanom. Hisz az anyukám. Majd csak nem lesz semmi gond. Ugye? Nagy nehezen összeszedem a gondolataimat és bátorságomat, pedig az jelen pillanatban olyan mintha sehol sem lenne. Végül rettegve mondom el anyunak az igazat.
-Anyu... mit szólnál hozzá, ha megtudnád, hogy a fiad meleg?-Kérdeztem meg tőle a nagy kérdést, ami meghatározza, majd a jövőmet.
-Ha arról beszélsz, hogy meleg vagy akkor tudom. Mármint sejtettem hisz nem beszéltél egy lányról sem és az is elég különös volt, mikor bemutattalak a barátnőm fiának és egy kicsikét zavarban voltál. De nem kell félned ettől még ugyan úgy az én drága kicsike babukám maradsz. Ja és nem kell aggódnod, hogy elmond a többieknek. Ők is tudják. –Mi a fene történik most itt?! Mi az, hogy mindenki tudja?? Én meg nagyban felkészülök rá, hogy bevalljam mindenkinek erre ez fogad?! Most ugye csak szívatsz?? Oké rendben Jason le kell nyugodnod és hálát adni az istennek, hogy ilyen elfogadó családod van.

-Oké, értem.–Őszinte leszek. Ennyit tudtam erre reagálni. Persze olyat, amit anyunak mondhatok. Magamban a világ összes csúnya szavát elmondtam, ami csak létezik.
-Na, de kincsem elmondod, hogy mi a baj?–Kérdezte anyu tőlem azzal a mézes-mázos hangjával. Tudjátok, amivel az anyukák egy szóval is képesek megnyugtatni minket.
-Hát az elég hosszú szóval, ha biztos vagy benne hogy hallani akarod, akkor ahhoz lekellene ülnünk.
-Gyere fiam, a kanapé kényelmes.–Válaszolta egy mosoly kíséretében. Mindent elmondtam anyunak egytől-egyik. Olyan hosszúra sikeredett, hogy 2 óra is eltelt mire végig mondtam és anyu közben egyszer sem szólt bele. Látszott rajta hogy érdekli, mit mondok neki, és hogy száz százalékosan odafigyel rám. A végén mikor végeztem anyu összefoglalta magában, amit hallott és gondolt abban a percben.
-Tetszik neked?-Kérdezte anyu hirtelen, de annyira hogy nem is tudtam mit válaszoljak neki. De végül válaszoltam.
-Nem mondom azt, hogy nem. Inkább azt, hogy nem közömbös számomra. De az hogy próbál hozzám közeledni és az, hogy ennyire nyílt megrémiszt.–Vallottam be.
-Kicsim, nem kell ettől félned, ha apád nem közeledett volna hozzám, akkor nagy valószínűséggel ti most nem lennétek itt a húgoddal. Elsőnek csak ismerkedés lenne, mindenki megérdemel egy esélyt. Kitudja, lehet ő a jövőbeli vejem. Jason, nem tudhatod meg addig, amíg meg nem próbáltad.–Anyu hatásos beszéde után, átértelmeztem magamban valamit.
-Olyan dögös.–Mondtam ki végül hangosan, ami miatt vörös lett a fejem és anyu kinevetett, de nem bántam, mert felszabadultan nevettem vele együtt.
-Na, kisfiam most hogy ezt megtárgyaltuk menj és írj neki.
-Okés, ja és anyu... Köszönöm, te vagy a világ legjobb anyuja.–Gyorsan odamentem hozzá és adtam neki egy puszit. Látszott rajta hogy meglepődött és egyben, mintha elérzékenyült volna. Nem baj, jó ha tudja. Felérve a szobámba lehuppantam az ágyra és a kezembe vettem a telefonomat. Beléptem az instába azon belül is egy bizonyos beszélgetésbe. Na, jó Jason legyél férfi. Írj rá, kérj bocsánatot. Ne halazd el. Annak senki nem örülne.

Jace07

Jason: Szia. Tudunk beszélni?
Jace: Szia. Miről szeretnél beszélni?
Jason: Oké, először is szeretnék tőled bocsánatot kérni, amiért elmentem anélkül, hogy reagáltam volna.
Jace: De ezért miért kérsz bocsánatot? Hisz a húgodnak kellett segítened.
Jason: Ja, igen azt hazudtam, ne haragudj, de tudtad, nem?
Jace: Igen, de szerettem volna, ha te mondod el.
Jason: Másodszor pedig a buszon én is stíröltelek téged. Azért hazudtam, mert megijedtem. Ha aktuális még akkor szeretnélek megismerni. Persze, ha neked nem gond.
Jace: Fúha... hát nem is tudom. Tudod milyen rosszul esett ez nekem?
Jason: Gondolom, hogy most a szemedben mi lehetek.
Jace: Hát igen, de az a helyzet, hogy ez az egész eléggé aktuális.
Jason: Tényleg? Komolyan mondod?
Jace: Igen, megértem hisz te mondtad megijedtél. Szóval szívesen megismernélek még mindig.
Jason: Hála az istenek... nem is tudod most mennyire megkönnyebbültem. Na és mikor lesz a randi?
Jace: Hát szerintem akkor, amikor mindkettőnknek jó. Neked mikor jó?
Jason: Igazából suli után bármikor. De egyébként, te is meleg vagy?
Jace: Nem, csak poénból stíröltelek és ugyan úgy poénból megakarlak ismerni.
Jason: Mi...? Tényleg?
Jace: MII?? Nem dehogy. Komolyan ne vedd!! Hiszékeny vagy, ezt jó tudni.
Jason: Ne ijesztgess!!! Komolyan azt hittem!
Jace: Ne haragudj, nem tudtam, hogy beveszed. Nincs harag?
Jason: Hmmm...Nincs. Na, de neked mikor jó?
Jace: Hát végül is szombat, mert akkor nem kell bemennem a suliba ,mivel az órarendem össze vissza.
Jason: Okés, akkor megbeszéltük.
Jace: Szombaton 3-kor a mozi előtt. El ne késs!!
Jason: Jó-jó nem fogok, és ott leszek. Fhu... elég későre jár.
Jace: Jé, tényleg fel sem tűnt. Hahaha
Jason: Szerintem én megyek aludni. Jó éjszakát és találkozunk szombaton. Szia
Jace: Okés, neked is jó éjszakát. Igen szombaton. Szia

Azt a mindenit. Miután leraktam a telefont próbáltam összerakni azt, ami ebben a 20 percben történt. Végül arra jutottam, hogy szombaton randim lesz. Erre gondolva mosoly kerekedett az arcomon és egyszerűen nem tudtam abba hagyni. De nem is akartam. Fhu, nyugi Jason az lesz a legjobb,ha megnyugszol. Mindenkinek jó lesz. Próbáltam lenyugtatni magam, de sajnos nem nagyon ment. Arra is rájöttem, hogy nagy valószínűséggel ma este nem alszom.Lehunytam a szemem és aludni próbáltam. Igen, jól gondoltam, nem megy. Végső soron, amikor már volt hajnali 4 óra bevetettem a legjobb fegyverem.Melegítettem egy bögre tejet. Abban reménykedve, hogy az segítségével sikerülni fog. Megittam a tejet utána vissza feküdtem az ágyamba és lehunytam a szemem.Úgy érzem a végső fegyverem, megint sikeresnek bizonyult, mert pár perc után már aludtam. De azt még tudom, hogy mosolyogva aludtam el.

Helló! Meg is érkeztem a 3. fejezet második felével. Remélem tetszett nektek. Nagyon szépen köszönöm, hogy elolvastátok és amilyen hamar csak tudom hozom, majd a következő részt. Puszi 😊😘